Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
274 ellenzéki képviselők nem verték az asztalt, az ülésteremből végül nem vonult ki senki. Pedig ami az Országgyűlés utolsó, decemberi ülésnapján történt, az indokolta volna ezt. Mi is történt? December 21én, az Országgyűlés uto lsó ülésnapján a szavazások első félórájában a kisgazda képviselők nem voltak jelen az ülésteremben, és ezért az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat nem kapta meg a szükséges többséget, más szóval az Országgyűlés elvetette a törvényjavaslato t. Hogyan is? Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat végszavazását először 16 óra 23 perckor rendelte el Áder János házelnök úr. A gombnyomásos szavazás eredménye 148 igen, 115 nem és 38 tartózkodás volt, tehát a javaslatra leadott szavazato knak mindössze 49,2 százalékát kapta meg. A házelnök ahelyett, hogy kihirdette volna, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy három képviselő, két fideszes és egy MSZPs azt jelezte, hogy nem működött a szavazógépe, e lrendelte a szavazás megismétlését. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az MSZP és az SZDSZ képviselői zajosan tiltakoztak, egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy négy fideszes képviselő érkezett meg az ülésterembe a folyosóról. A megismételt szavazáson 16 ór a 24 perckor a gépi szavazás 151, tehát hárommal több igen szavazatot, 115 nem szavazatot és 37 tartózkodó szavazatot jelzett, ami 49,8 százalékos szavazási eredményt jelentett. Ugyanaz a három képviselő ismét jelezte, hogy nem működik a gépe. A házelnök é rvényesnek hirdette ki a második szavazást. Idézem: "A jegyzőkönyv kedvéért a következő eredményt állapítom meg: az igen szavazatok száma 153, a nem szavazatok száma 116, a tartózkodó szavazatok száma 37. A matematika szabályai szerint, ha az igen szavazat ok száma, a nem és a tartózkodó szavazatok száma egyenlő, ebben az esetben az elnök szavazata dönt. Az elnök igen szavazatot ad le. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés i 154 igen szavazattal, 116 ellenszavazattal, 37 tartózkodás ellenében a törvényjavaslatot elfogadta." Ezután újra zaj támadt a teremben, majd szót kérve az SZDSZ frakcióvezetője megállapította: "az Országgyű lés elnökének asszisztálásával az imént csalás történt az Országgyűlésben", és kezdeményezte a házbizottság összehívását. A házbizottság ülésén megvizsgálták a gombnyomásos szavazás rögzített eredményét és megállapították: az egyik fideszes képviselő, aki azt állította, hogy nem működik a gépe és ezért az ő szavazatát hozzáadták a gépi szavazás eredményéhez, valójában géppel is szavazott a megismételt szavazásnál. Így viszont az igen szavazatok számát utólag eggyel csökkenteni kellett, és a szükséges számú igen a megismételt szavazásnál sem volt meg. Áder elnök úr kénytelen volt bejelenteni, a törvényjavaslat nem kapta meg a szükséges támogatást, tehát az Országgyűlés ezzel a szavazati aránnyal a törvényjavaslatot nem fogadta el. Majd hozzátette: "A frakcióv ezető urakkal egyetértésre jutottunk abban, hogy mivel a Házszabály nem rendezi egyértelműen azt a kérdést, hogy mikor lehet új szavazást elrendelni, felkérjük az ügyrendi bizottságot arra, hogy ebben a kérdésben foglaljon állást." Holott nem volt miben az ügyrendi bizottság állásfoglalását kérni. A Házszabály 60. §ának (2) bekezdése szerint a nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy szavazógéppel történik, a (3) bekezdés szerint pedig az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Kézfelemeléssel történő szavazá s esetén, ha valakinek kétsége van az eredményt illetően, azt szavazógéppel meg kell ismételni. Gépi szavazás esetén erre nincs lehetőség. Hosszú évek óta gyakorlat, hogy a gombnyomással leadott szavazatokhoz hozzáadják azoknak a szavazatát, akik bejelenti k, hogy nem működött a szavazógépük. Erről a lehetőségről azonban a Házszabály nem tud. Ezúttal viszont Áder János házelnök úr nyilvánvalóan azért ismételtette meg a szavazást, mert mindössze 34 szavazat hiányzott a többséghez, de legalábbis a szavazategy enlőséghez, amikor már az ő elnöki szavazatával elérhető a többség. Ezzel viszont a Ház elnökeként rendkívül súlyos módon sértette meg a Házszabályt. Ami történt, az nyilvánvalóan súlyos, példátlan parlamenti eljárás, amely után Európában bármely demokráci ában a Ház elnökének azonnal le kellene mondania. Erre maguk a kormánypártok
