Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SOLT PÁL, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOLT PÁL, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a napirendi pont előadója:
22 év ben, és 1998ban, a beszámoló tárgyát képező évben 1 millió 300 ezer, akkor természetesen rögtön arra kell gondolnunk, hogy kik állnak eme 1 millió 300 ezer ügy mögött. Miért mondom ezt? Azért, mert a bíróságokról szólva szólnunk kell az Országgyűlés törvé nyalkotó szerepéről és felelősségéről, és szólnunk kell - ha nem is az én beszámolóm tárgya - a kormány igazságszolgáltatással kapcsolatos felelősségéről. Együtt kell működnünk, és semmiképpen sem szabad megengedni, hogy az intézményekbe vetett közbizalom olyan irányban csökkenjen a bíróságokat illetően, hogy az tűnjék fel, mintha a bíróságokra érkező peráradat és az ennek kapcsán nyilvánvaló időelhúzódás, akárcsak a bíróságok felelőssége vagy megoldása egyedül a bíróságoktól várható. Én tehát nyomatékosan szeretnék utalni arra, hogy ha valamilyen tárgyban szükség van a kormány, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás - a modern államokban lényeges e három hatalmi ág - közös felelősségének hangsúlyozására, az éppen itt van. Hogy milyen az igazságszolgáltatá s helyzete, azt nem egyedül a bíróságok határozzák meg. Evidencia, hogy a bíróságokon ügyek nem keletkeznek. A bíróságok egyetlenegy ügyet sem kezdhetnek el, a bíróságokra az ügyeket az ügyfelek, vagy az ügyfeleket, az eljárás alá vont személyeket az ügyés zség állítja. Az elmúlt tíz évben önök vagy az önök elődjei a jogállamhoz méltó módon egyre jobban szélesítették a bíróságok hatáskörét. Nagyon sokszor elhangzott már, hogy százat meghaladó azoknak a törvényeknek a száma, amelyek a korábbihoz képest új bír ósági hatáskört adtak a bíróságoknak. És ez a sor még mindig nem ért véget, hiszen régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor a március 1jén hatályba lépő törvénnyel immár a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata is lehetséges lesz. Tehát ho gy milyen ügyek kerülnek bíróságra, milyen hatásköre van a bíróságoknak, azt a törvényhozás dönti el. De nemcsak azt dönti el a törvényhozás, hogy milyen ügyek kerülnek a bíróságra, hanem azt is, hogy ezeket az ügyeket milyen eljárási szabályok alapján bír álják el a bíróságok. Szeretném elmondani, hogy ez a kérdés, amely persze már többször került a parlament elé, az eljárási törvények, a büntetőeljárási törvény, illetőleg a polgári eljárást szabályozó polgári perrendtartás módosítása még mindig nem éri el meggyőződésem szerint azt a szintet, amellyel egy új évezredbe át kell lépni. Nagyon röviden és tömören: azt gondolom, csaknem XIX. századi, de legfeljebb a XX. század első felében felére méretezett, modellezett eljárási rend szerint működünk, ezzel nem le het megbirkózni az ügyek és perek mai áradatával. Nagy örömömre szolgált, hogy a miniszterelnök úr nyilvánosan utalt a megbeszéléseinkre, ezek közül arra, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek, a Legfelsőbb Bíróságnak és az Országos Igazságszolgáltatási Ta nácsnak közösen át kell tekinteni, melyek azok az eljárási szabályok, amelyek az eljárások lefolytatását szükségtelenül nehezítik, bonyolítják, amelyek egyszerűsítésére szükség van. Mi ezt a munkát megkezdtük, és a jövő évben javaslatokat fogunk tenni a ko rmánynak arra, hogy egy új szemléletű, valóban korszerű eljárási modellt hozzon törvénybe, adjon a bírók kezébe; a bírók kezébe, akik a törvények alkalmazói. Önök alkotják a törvényeket, mi alkalmazzuk a törvé nyeket. Nem mondom azt, hogy a törvényalkalmazás egy mechanikus művelet lenne, amelyre Montesquieu úgy hivatkozott, hogy a bíró nem más, mint a törvény szája, hiszen semmit nem kell tennie, csak kimondania, hogy az a törvény az elé került ügyre hogyan alka lmazható. Azóta hosszú idő eltelt, és tudjuk, hogy a bonyolult társadalmi viszonyok között a jogalkotásnak eme még mindig tartó, érthető módon tartó lázában az évi százon felüli törvény meghozatala után a bíróságok jogalkalmazási munkája nagyon nehéz. Ez t ehát a már említett mennyiségi mutató mellett jelzi, hogy a bírói munka tartalmilag is nagymértékben elnehezedett az utóbbi tíz évben. Ez természetes. Azért természetes, mert ebben a tíz évben normális, modern életviszonyok kezdete van Magyarországon. Priv atizált gazdaság működik; nem kell önöknek mondanom, hogy milyen különbség van a privatizált gazdaság jogi vitáinak elbírálása vagy az állami gazdaság, az állami kézben levő gazdaság pszeudovitáinak elbírálása között.
