Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 9 (98. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5035 Megadom a szót Sümeghy Csabának, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. SÜMEGHY CSABA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A bizottsági előadóként jelentke ző ellenzéki képviselőtársaim olyan új oldalukról mutatkoztak be, amely számomra egészen elképesztő volt, hisz megpróbálták azt megmagyarázni, ami természetesen jó, hogy miért nem jó, és megpróbálták a magyar gazdasági társadalomnak, a magyar vállalkozói r étegnek elmondani azt, hogy amit nem szeretnek, azt tulajdonképpen ők miért szeretik. Ebből az alapvető feltevésből és hipotézisből kiindulva, úgy gondolom, néhány szót kellene azért váltanunk arról is, hogy a gazdasági kamarák helyzete világviszonylatban, Európában és Magyarországon hogyan néz ki. Szűkítsük a kört! Európában, az Európai Unió 15 országából 8 országban önkéntes kamarai tagság van, ez az úgynevezett angolszász modell, míg 7 országban kötelező kamarai tagság van, ez az úgynevezett német modell . Szeretnék mindjárt utalni arra, hogy több országban, így Németországban - pedig róla nevezték el ezt a modellt - és Ausztriában az elmúlt években a vállalkozói rétegeknél hihetetlen elégedetlenségi mozgalom indult el, hisz ott se úgy élik meg a kötelező kamarai tagságot, mint ahogy azt elsősorban a tisztelt szocialista képviselőtársaim kívánják, illetve elvárják a jövőben. Hol helyezkedik el ebben a körben Magyarország? Magyarország közismerten egy régi, tradicionális és büszke kamarai múlttal rendelkező ország. 1850ben egy császári pátens Magyarországon már kamarákat létesített, és 1868ban ezt törvénnyé emelte az Országgyűlés; tehát gyakorlatilag 1868tól Magyarországon kamarai rendszer működik.
