Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
8589 mindenképpen azt célozta volna, hogy legyen méltányos Európa a sok áldozatot hozott Magyarország irányában. De szeretnék ugyanakkor a történelmi tényekre is hivatkozni, a úgynevezett actio radius elméletek re, meddig terjedt az oszmán birodalom tényleges hatóereje, Bécs ostromára, ahol a brandenburgi választófejedelem és Sobieski János lengyel király segítették meg Magyarországot voltaképpen visszafelé, és szeretnék hivatkozni Nemeskürty Istvánra, Kőszeg vár ára és Jurisicsra, illetőleg ennek a szerepére a török terjeszkedését illetően. Ezért azt gondolom, hogy a valóság és múltbeli szerepünk értékelése a jelenlegi reális szerepfelfogáshoz segít bennünket hozzá. Itt szeretnék ráté rni a Szent Koronaproblémára és a Szent Koronatanra, mint problémára, ami az előversengésben szerepet játszik. I. István intelmeiben beszél először a korona méltóságáról, amennyiben azt mondja, hogy a koronának van méltósága, tisztessége és becsülete, ig azságosság és könyörületesség a korona ékessége. A király személye és a tisztség között tesz különbséget és arra inti a fiát, hogy ha méltó lesz a koronára, akkor lesz igazában valóságos királya a magyaroknak, de ezek ezeket az erkölcsi tulajdonságokat fel tételezik. A Szent Korona - az előbb már említettem Kálmán királynak a nagyon praktikus politikai elképzelését , a Szent Koronatan, a Sacra Corona ebben az időszakban azt jelenti, hogy Istentől nyert hatalom ez, a királyi hatalom nem elvitatható a király személyétől és ez meg is szenteli a király személyét, de ezek a jogok nem személyi jogosítványok, hanem a tisztség velejárói. A Szent Korona tehát becses ereklye, de nem testesíti meg azt, aminek szimbóluma volt, ilyen értelemben nem tekinthető szentnek.
