Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
8548 Az azokban foglaltakat a Magyar Demokrata Fórum csak részben tudja elfogadni. A 9. §t sem ártana jobban megindokolni. Miről is van szó? Az eredeti privatizációs törvény 7. §ának (6) bekezdése helyébe a módosítás 3. §a új szöveget javasol, melynek alapján a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.ben az állami tulajdoni hányadot hosszú távon 25 százalék plusz 1 részvényben meg kívánja tartani. A kormány a nemzeti örökség részének tekinti a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.t, s ezzel a Magyar Demokrata Fórum is egyetért. Nem kíván kockáztatni, meg kívánja szüntetni azt a helyzetet, hogy ehelyett esetleg 1 darab szavazatelsőbbségi részvény maradjon csak a magyar állam birtokában. Mint mondottam, mi ezzel egyetértünk. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. egyébként kiváló privatizáció volt. Az Antallkormány időszakában a munkavállalók egy MRPszervezet keretében olcsón jutottak az Rt. 75 százalékának tul ajdonába. A gyár azóta is erősödik, fejlődik. Sajnálatos, hogy a magánosítás terén 1994 után a hazai tulajdonlás kérdése háttérbe szorult, holott akár az MRP területén is számos jó példát tudnánk felsorolni: így például a Tatai Tégla- és Cserépgyárat és má sokat, melyek körében tulajdonosi polgárság alakult ki. A mai ülésen hallottunk rossz példákat is, és ezek is igazak, de a szocializmus csődjének felszámolása természetesen számos vállalati csőddel és felszámolással is együtt jár, különösen azért, mert a p rivatizációs utókezelés, a kis- és középvállalkozások felkarolása az elmúlt években elmaradt. Mellékesen említem meg, hogy a 3. §ban maradó Matávról és OTPről szóló kitétel lényegében aktualitását vesztette; ezeknél a társaságoknál minimális részvénytula jdona van a magyar államnak. A cégek a
