Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
8549 szavazatelsőbbségi részvényeket kibocsátották. A 25 százalékos állami tulajdonról így már nem érdemes törvénykezni. Ugyanakkor az előterjesztő a 8. §ban javasolja, hogy a Mol Rt. esetén a tartós állami részesedés 1 d arab szavazatelsőbbségi részvényre csökkenjen a korábbi 25 százalék plusz 1 részvény tulajdoni arány helyett. A vonatkozó paragrafussal a Magyar Demokrata Fórum több okból nem ért egyet. Nevezetesen: a szavazatelsőbbségi részvényben - mint ahogy azt a Here ndi Porcelánmanufaktúra Rt. esetében láttuk - a kormány sem igazán bízik, amit meg tudunk érteni. A népszerű, aranyrészvénynek mondott részvényben a Mol Rt. esetében sem bízik igazán az előterjesztő, mert az indoklás szerint - idézem - "A társaságban a tul ajdonos szavazatelsőbbségi részvény az állami érdekérvényesítés elegendő eszközének látszik." A kérdés az, hogy a nevezett részvény az állami érdekérvényesítéshez elegendőe vagy sem. Ha igen, ezt kellett volna leírni. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben dönteni tudjunk, ismernünk kellene azt a stratégiát, amelyet a kormány a Mol Rt. esetében követni kíván. Ez azért is igaz, mert ez speciális helyzetben lévő magyar vállalat, mert ő birtokolja a hazai olaj- és gázvezetékrendszert, valamint a föld alatti tárolókat is, tehát mindenképpen stratégiai helyzetben lévő társaságról van szó. Tudjuk, láttuk már az idén is, hogy milyen konfliktusokhoz vezet, amikor a társaság vezetése a gázárak teljes piackonformmá tételéért száll síkra, holott a Mol akárhogy is, nem igazán p iaci, hanem monopolfeltételek mellett működik. (16.30) Itt a cégérdekek és a nemzetgazdasági érdekek ütköznek, hiszen a gázárak felszabadítása hihetetlen inflációs nyomást jelentene, és elviselhetetlenné tenné az energiaárakat a lakosság
