Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
7853 esetben kötetszámra lehetne összegyűjteni az ezt konstatáló újságcikkeket. De akadtak olyanok is jó néhányan, akik a bíró i függetlenség sérelmét látták abban, amikor az igazságügyminiszter asszony - mint az OIT tagja - nyilvánosan kifogásolta egy ismert bankár büntetőeljárásának érthetetlen elhúzódását. Hogy színesítsem a sort, említeni lehet azt a kifogást, amit a bírói fü ggetlenséget megóvandó, néhány újságíró, de főként publicista vetett fel tavaly, amikor a parlamenti kormánytöbbség egy büntetéskiszabási törvénymódosítást fogadott el, és ebben a bírák számára kötelezővé tette, hogy a büntetési tétel középértékéből indulj anak ki ítéletükben. Mindezek az ügyek és még egy sor hasonló, rendszerint nagy médiapublicitásban részesülnek, és sokszor olyan tálalást kapnak a szocialisták bizonyos szárnyaihoz, de különösen a szabad demokratákhoz közel álló médiákban, mintha itt a bír ói függetlenség kormány általi megsértéséről lenne szó. (Bauer Tamás: Bizony, bizony!) Nekem sokszor az az érzésem, hogy ezen ügyek tálalásánál egyes sajtóorgánumok szinte alig leplezetten a kormány és a bírói kar összeugrasztásában lennének érdekeltek. E politikai dimenzió miatt is fontosnak tűnik, hogy végiggondoljuk azt, hogy mi tartozik valóban a bírói függetlenség tartalmába, és mi az, ami ezt az elvet csak ürügyként használja fel arra, hogy az ellenzékkormány harcot, ami természetes egy demokráciában , ennek leple alatt vívja tovább. Be kell látni, hogy a rövid távon gondolkodó ellenzék mindig támogat olyan akciókat, amelyek szűkítik a kormány döntési lehetőségeit (Bauer Tamás: Ez a Független Kisgazdapárt.) , és lehetőleg a kormányzati ciklus minél nagy obb idejére lebénítja a cselekvési képességét, még akkor is, ha a következő ciklusban esetleg saját kormányzását is béklyóba