Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
7854 köti ezzel. Ezért nem akarom azt mondani, hogy ez csak a mai ellenzéket jellemzi nagyon sokszor - ezt most Bauer Tamásnak is jelezt em. Nos, tehát az első tartalmi támpont a bírói függetlenség megítéléséhez az alkotmányban található. Ez pedig azt mondja az 50. §ában a bírói függetlenségről: "A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve." Rögtön jelezni kell, hogy a bírói függetlenség az egyedi ítélkező bíró függetlenségét jelenti, és nem általában a bírói kar függetlenségét. Ennek összekeverése sok hibás gondolatmenetet produkált az elmúlt években. Másként látni kell azt is, hogy a bírói függetlenség az ítélkezésben is csa k az egyedi befolyástól és utasítástól való függetlenségét jelenti, de az Országgyűlés törvényévé alakítva a demokratikus politika átviheti akaratát a bírák meghatározására. Ezért például annak felvetése, hogy a törvényhozó megsérti a bírói függetlenséget, ha törvényével szűkíti a bíró szabad mérlegelését a büntetés kiszabásánál, a demokrácia és a jogállam teljes félreértését jelenti, pedig jó néhány publicista és pártszakértő nagy médiaünneplésben részesült ennek állításaival a közelmúltban. Én tehát úgy g ondolom, hogy amíg a kormányzat és az egyes politikusok a törvények változtatásán keresztül vezetik le a bíróságokat érintő kritikájukat, addig értelmetlen a bírói függetlenség megsértéséről beszélni. Hadd jelezzem azt is, hogy nem tartom a bírói független ség sérelmének azt sem, ha az egyes bíró ítélkezését nemcsak a törvények határozzák meg, hanem a Legfelsőbb Bíróság precedensjoga is tovább szűkíti azt. Ez ugyanis az egységes ítélkezést biztosítja az ország különböző részein. Ez a jelenség pedig egyre növ ekszik az elmúlt évek gyakorlatában, és ezt csak üdvözölni lehet. Itt csak arra kell vigyázni, hogy a bírói jog szorosan tapadjon a törvényi joghoz,
