Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
6236 mögötte semmiféle szankció, ezért önmagában alkalmatlan ennek a problémának a megoldására. A kérdés tehát úgy is feltehető, hogy a kormány működése során keletkező és ténylegesen védelemre szoruló információk megkülönböztetett figyelmet érdemelneke. Ami nemcsak azt jelenti, hogy az adathoz a korlátozás érvényességi ideje alatt nem lehet hozzájutni; a kormány állami szervezetben elfoglalt helye nem hagyható figyelmen kívül, bizonyos típusú, az állampolgár által is méltányoltan védendő adatokat tart almazó kormányzati dokumentumok biztonságára indokolt megteremteni a törvényi lehetőségeket. Ennek az igénynek a jogosságát, úgy vélem, senki nem vitatja. Ezt támasztja alá, hogy nyugati példát hozzunk az általam imént felsoroltakra, például Ontario állam törvénye. (9.00) E törvény az információszabadságról és a magánélet védelméről szól. Ebben mintegy tizenegy cikken keresztül sorolja fel azokat a kivételeket, amely esetekben felhatalmazást kapnak az állami intézmények felelős vezetői a kezelésükben levő d okumentumok nyilvánosság előli elzárására. Két kivételi kategóriát szeretnék idézni, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat szempontjából is számításba vehetünk. A 12. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja akként rendelkezik: "A felelős vezető megtagadja eg y dokumentum feltárását, ha a feltárás a minisztertanács vagy bizottságai tanácskozásának lényegét fedné fel, beleértve a napirendet, a jegyzőkönyvet és minden egyéb, a minisztertanács vagy bizottságai tanácskozásairól vagy határozatairól készített dokumen tumot." A b) pont: "azokat a politikai megfontolásokat vagy javaslatokat tartalmazó dokumentumokat, amelyeket a minisztertanács vagy bizottsága elé terjesztettek, vagy előterjesztésre előkészítettek."
