Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
6237 Tehát ez hasonlít ahhoz a szabályozáshoz, amit az imént előttünk fekvő törvényjavaslatban találunk. Mint ahogy már említettem, az egész törvény garanciarendszere az, ami kizárja azoknak az adatoknak az elzárását a nyilvánosság elől, amelyek megismerése nem sérti a védendő célt. Államtitokká a törvényben meglev ő konjunktív feltételeknek megfelelő vizsgálatok után lehet valamilyen adatot minősíteni. A minősítőket a törvény deklarálja, megszüntetve ezzel a korábban az Alkotmánybíróság által kifogásolt állapotot, amely tulajdonképpen anonimmá tette a minősítőket; e zt helyesen a '95ös törvény megszüntette. A legfontosabb garancia pedig az, hogy a közérdekű adat törvénytelen titkosítása miatt büntetőjogi fenyegetettség van, azaz a Btk. 177/A. §a alapján nem kizárt, hogy itt akár az igazságszolgáltatással is szembe k ell nézni annak, aki jogtalanul titkosít. Kivétel nélkül minden állam az államtitokkal vagy szolgálati titokkal kapcsolatba kerülő államszervezeten belüli vagy kívüli szervre, állampolgárra, személyre vonatkozóan rendkívül részletes szabályrendszert állít fel a titkok hatékony védelmére. Ezek megszegőit - hasonlóan a magyar gyakorlathoz - büntetni rendeli. További garanciát jelent a minősíthető adatkörök törvényi szintű kihirdetése, a szolgálati titokköröknek a Magyar Közlönyben történő közzététele, a minős ítési joggal rendelkező személyek taxációja. Ugyancsak a jogbiztonságot szolgálja, hogy mindenkor pontos név és beosztás szerinti jogosulti lista készíthető az állampolgárok részére azokról a személyekről, akik alkotmányos jogukban őket korlátozhatják. Lén yeges vonása ugyanakkor a titoktörvénynek, hogy a minősítő személyes, másra át nem hárítható felelőssége mellett komoly szerep hárul a minősítés kezdeményezőjére is. Ehhez
