Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
6225 Kovács Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR . WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, mindössze három paragrafusból álló törvényjavaslat egy alapvető alkotmányos jogot, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot érint, mely az információs zabadság alapja. Valóban igaz az, hogy ennek a jognak vannak alkotmányos korlátai, meg kell azonban vizsgálnunk, hogy melyek ezek a korlátok, mi minősül az információhoz jog alkotmányosan megalapozott, s mi nem minősül megalapozott gátjának. A törvényjavas lat két oldalról is korlátozza, szűkíti az adatvédelmi törvényben megállapított jogot, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló III. fejezet ugyanis meglehetősen pontosan körülhatárolja azokat az eseteket, amikor az állampolgároknak a közérdekű adatok meg ismeréséhez való joga szűkíthető, akadályozható, gátolható. Az 1992. évi LXIII. törvény 19. §a rendezi ezeket a kérdéseket. Ez a paragrafus először is az államtitok, illetőleg a szolgálati titok címén teszi lehetővé a korlátozást, másodszor 19. §ának (3) bekezdésében felsorol nyolc nevesített érdeket, amelynek alapján, amelynek védelme érdekében olyan adat nyilvánossága is korlátozható, amely egyébként nem minősíttetett államtitoknak vagy pedig szolgálati titoknak. Végezetül ugyanezen paragrafus (5) bekez dése kimondja: "Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő 30 éven belül nem nyilvános, kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője a határidőn belül is enge délyezheti."
