Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
6216 információszabadság joga, de azt állítjuk, hogy szükséges mértékben lehet csak az információs szabadságot korlátozni, és arányosan, azaz a védett érdekkel arányban állónak kell lenni. Sem a szükségesség, sem az arányosság elvének nem tesz eleget a törvényjavaslat. Elfogadhatatlan tehát már csak azért is, mert az államtitokká minősítés kormányszervek mérlegelésétől függne, ezáltal parttalan lenne, és a parttalanság következtében megszaporodó államtitoksértés miatt induló esetleges büntetőeljárásokban a felelősség megállapításának alapjául megint csak kormányzati szerv mérlegelése szolgálna, ami, azt hiszem, jogállami kerete k között egyszerűen megengedhetetlen. Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szolgálati titok, amely a szervezetek belső érdekeinek védelmét szolgálja, fogalmilag megkülönbözhetetlen lesz, ha ezt a törvénymódosítást a parlament elfogadja , magától az államtitoktól, s így a szervezeti érdek aránytalanul súlyos következményekkel járó büntetőjogi védelmet kapna. Ezen indokok alapján, bár kisebbségben maradtunk, de osztjuk az adatvédelmi biztos véleményét, aki elég komoly indokolással támasztj a alá azon véleményét, hogy az előttünk álló törvénymódosítás elfogadása alkotmányellenes lenne és szükségtelen lenne. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Tisztelt Képv iselőtársaim! Most először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót: elsőként Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi
