Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
6217 majd Wiener György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó , képviselő asszony. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! A T/1720. számon beterjesztett törvényjavaslat az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosítására vonatkozik. A törvény módosításá t a jogalkalmazói gyakorlat kényszerítette ki, egyértelműsítendő az eredeti jogalkotói szándékot. Az 1995. évi LXV. törvény elfogadását a jogállamiság kialakításában meghatározó szerepet vivő Alkotmánybíróság döntése írta elő, megsemmisítve a korábbi szabá lyozást, jogi iránymutatást adva a törvényhozásnak. (8.20) A módosítás kapcsán érdemes áttekinteni az e tárgyban meghatározó alapjogok alkotmányban meghatározott összefüggéseit, valamint az európai gyakorlatot. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerin t az alapjogok rendszerint a jogi személyekre is vonatkoznak, így az alapjogok alkotmányos védelmét általában a jogi személyek is érvényesíthetik. Az alkotmány 61. §ának (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot alkotmányos alapjogkén t garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlás a - különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében - alapvető jelentőségű. Ahogy az Alkotmánybíróság a 32/1992.(V.29.) számú határozatában kifejtette, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés a közhatalmat gyakorl ó szervek tevékenysége ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka.
