Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
6212 Az információszabads ágnak természetesen lehetnek törvényben meghatározott gátjai, korlátai, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja. Az ellenvéleményt kifejtők egyébként nem vitatták azt, hogy a privilegizált helyzetű állami szervek működése megköveteli a jel enlegi törvény alapján a titokköri védelmet. Van olyan feladat, amelynek adatait a legmagasabb szintű védelemnek kell illetnie. Ugyanakkor garancia nélkülinek tartják a titokká minősítők - büntetőjogi fenyegetettsége ellenére - a jelenlegi kibővítést. A be nyújtott tervezet túl akar lépni az Ávtv. által felsorolt jelentős állami érdekkörön - mint honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési , nemzetközi, külügyi kapcsolatokon, valamint a bírósági eljárással kapcsolatos adatok eltitkolásán, a melyek az információszabadság korlátjaként alkotmányosan elfogadhatók. E javaslat túl akar lépni ezen. Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat az államtitokként védendő érdekek közé beemelné az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdeket. (8 .10) A tervezet ellenzői ezt nem támogatják, mert olyan mértékű korlátozást jelentene, amely megszüntetné az államtitkok és a szolgálati titkok közötti, ma meglévő fogalmi különbségeket. Ettől a pillanattól kezdve az állami szervekre s azok érdekére hivat kozva bármikor és bármit lehetne titkosítani, elzárva az információt a nyilvánosság elől - érveltek az ellenzéki képviselők. Aggályosnak tartják a törvény 2. §át is. Jelenleg nem készülnek az 1848 óta tartó tendenciát megtörve érdemi összefoglalók a kormá nyülésekről. Így aránytalan korlátozást jelentene az információk 50 évre való titokká minősítése. Ha
