Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 11 (100. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
6199 Igen, képviselő úr, az önök pártjának tagjai és szimpatizánsai fütyültek és hurrogtak akkor, amikor az ismert bankár, Kunos Péter ügyében a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hirdetett Kunos bűnösségét megállapítva. (Bauer Tamás: Ez nem igaz!) Az önöket rendszeresen méltató cikkírók sercegtették tollaikat, és az önökhöz közel álló "szakértők" - idézőjelben - nyilatkoztak és kérdőjelezték meg a jogerős bírói ítéletet. (Bauer Tamás: Ez nem igaz!) Nem baj, nem dőlt össze a világ, de az ámuló néző és o lvasó bizony kapkodhatja a fejét: ki támadja tehát a független igazságszolgáltatást? A bíróságok igazgatásának teendőit a több mint kétharmad részben bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el hazánkban. Ez a szervezet Európában egyedüláll ó formában jött létre, egy nem vitásan rosszabb megoldást messze nem a legjobbal felváltva. Talán ez okozhat önben olyan téves képzetet, hogy a bírói önigazgatást, az ítélkező munkát és annak időszerűségét illetően egyesek számára a jog minden, a kötelezet tség semmi. Ez azonban súlyos tévedés! A kormány ugyanis felelős az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelméért, a törvények végrehajtásáért. E felelősségi körében a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt Magyarországot a kormány, és ráadásul é pp az Igazságügyi Minisztérium képviseli azokban a perekben, amelyeket állampolgáraink a bírósági eljárások visszásságai miatt indítanak. A magyar bírósági eljárások rendkívüli elhúzódása miatt a magyar állam már több esetben nagy összegű kártérítés fizeté sére kényszerült a bíróság ítélete alapján. A kártérítéseket persze nem az OIT költségvetéséből, hanem a kormány pénzeszközeiből, végső soron tehát az adófizetők pénzéből kell megfizetni. Ezért tehát az igazságügyi miniszter, akinek az OIT tagjaként kötele ssége mindent megtenni az eljárások gyorsítása
