Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 9 (98. szám) - Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Ki követhet el államtitoksértést?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
5174 bevontáke Gál László útlevelét, úgy, mint ahogy tették ezt Juszt Lászlóval? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Kontrát Károly államtitkár úr válas zol. Megadom a szót. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által említett két ügy között az a lényegi különbség, hogy a védelmi igény szempontjából nem azonos adattartalmakról van szó. Az úgynevezett Jusztügyben nemzetbiztonsági érdekből védendő adatok sérültek, míg a Gálügyben sem nemzetbiztonsági, sem bűnüldözési érdekből védendő adatok a nyilvánosságra került iratokban nincsenek. Dr. Gál László sajtótájéko ztatóján tévedésből valóban közreadtak egy olyan iratot, amely a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának dokumentuma, és amelyet korábban államtitoknak minősítettek, de ez alól - ahogy ön is mondta - mentesítették. Így az, aki hozzájárult a dokumentum ny ilvánosságra hozatalához, nem követhetett el fogalmilag államtitoksértést, mert ekkor már a dokumentumban szereplő adatok tartalmilag nem képeztek sem állam, sem pedig szolgálati titkot. Annak megítélésére, hogy erre a mentesítésre a minősítőnek volte jo ga, az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény minősítői hatáskörre vonatkozó szabályai az irányadók. E szabályok szerint a nyilvánosságra került adattartalom esetében a minősítés törlésével a minősítő nem lépte túl hatáskörét, me rt ezen adatok nyilvánosságra kerülésével integrált állami érdekek nem sérültek.
