Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4495 jelenlegi 22 százalékot - mert mindannyian tudjuk, hogy jelenleg 22 százalék a nyugdíjjárulék és 11 százalék az egészségbiztosítási járul ék, és a 33 százalékot, amit a munkaadó fizet, ilyen arányban osztják szét a két alap között , a jelenleg hatályos, érvényben lévő 22 százalékot további 1, azaz mindösszesen egy százalékkal akarja csökkenteni a kormány. (21.30) Ez egy olyan oszlop, ami p rognózis egészen 2050ig. Hogy van ez? Föladta volna a kormány azt a tervét, hogy nagyarányú járulékcsökkentést ígért a munkáltatóknak? Emlékezzenek vissza! '98ban, amikor átvették a kormányrudat, a kormányprogramban benne volt a nagyarányú járulékcsökken tés. Ebből a nagyarányú járulékcsökkentési ígéretből az első évben megléptek 6, azaz hat százalékot. Ebből a táblázatból nem derül ki, hogy az egészségbiztosítás vonatkozásában milyen tervek vannak, de az egyértelműen kiolvasható, amire utalok, hogy a nyug díjbiztosításban mindösszesen további 1 százalék csökkentést tervez hosszú távon a kormány. Nos, azt gondolom, hogy talán napvilágra kellene hozni, hogy feladta a kormány azt a szándékát, azt a tervét, hogy további jelentős mértékű járulékcsökkentést ígér a munkaadóknak. Jó lenne, ha időben tisztában lennének vele, hogy erre nem számíthatnak. Egyébként megmondom őszintén, hogy ezt a problémát a bizottsági ülésen is fölvetettem, és megkérdeztem a pénzügyi tárca képviselőjé t, hogy mi a magyarázata ennek, és nem kaptam megnyugtató választ, ha csak azt nem, hogy ezeket a hosszú távú prognózisokat olyan nagyon komolyan nem kell venni, szóval, hogy csak úgy kitöltötték ezt a táblázatot, de különösebben nincs jelentősége. Sajnálo m, ha ezek a fontos kérdések ennyire rövid távon, egyik évről a másikra dőlnek el,
