Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4451 megtermeltünk, sőt amikor ez nem volt elég, akk or igenigen jelentős hiteleket is felvettünk, és ezeket is rosszul fektettük be. Tehát ez történt. Az a vagyon, ami a nyugdíjak fedezete lett volna, az állami vagyon legjelentősebb része éppen az elmúlt ciklus időszakában került privatizálásra, tehát a mo stani nyugdíjasok vagyonát az elmúlt egynéhány évben adtuk el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella, az SZDSZ képviselő asszonya. BÉ KI GABRIELLA (SZDSZ) : Én Csáky Andrásnak szeretnék először válaszolni, mert azzal kezdte, hogy vitatkozik velünk vagy velem, pedig igazából a gondolat elejében nincs közöttünk vita. Ő azt említette, hogy nemcsak a háború tette tönkre a magánnyugdíjpénztára kat, hanem az azt követő kommunista hatalomgyakorlat is, és én ezzel egyetértek: persze, ezek együtt vezettek oda, hogy egy másik rendszerre állt át a nyugdíjbiztosítás. De ha Csáky András védi ezt a gondolatot és ezt az elvet, hogy magánnyugdíjbiztosítók , pénztárak tudnak jól működni, akkor ebből vajon miért nem azt a következtetést vonja le, hogy ennek a nyugdíjreformnak, amit megcsináltunk, elkezdtünk, jó az elvi alapja, a logikája, miért nem vonja le azt a következtetést, hogy ezt a reformot védeni ke llene és tovább kellene vinni? Szóval, hogy nem lenne szabad a jelenlegi Fideszkormánynak egyfajta jogbizonytalanságot előidézni a nyugdíj területén azáltal, hogy az egyik kormányt követő másik kormány alapvetően elkezdi átszabni a játékszabályokat.