Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP
324 jövő év áprilisától. Ezt mi rossz áprilisi tréfának tekintjük. Nem pusztán azért, mert a kormányprogram célként fogalmazta meg az új adók bevezetésének mellőzését, hanem sokk al inkább azért, mert bevezetésével a tervezett minimális bevételt - legalábbis álláspontunk szerint - többszörösen meghaladó költségvetési teherrel kell számolnunk. A biztosítási piac közismert fejletlensége nem indokolja az adó bevezetését, sőt kifejezet ten ellene szól. Az adó és beszedésének járulékos költségei minden bizonnyal úgy növelnék a vagyonbiztosítások díjtételét, hogy az az amúgy is szerény biztosítási szándék és ennélfogva a tényleges szerződések megkötése ellen hat. Ez pedig azt eredményezi, hogy az ez évben tapasztalt rendkívüli káresemények bekövetkezése, illetőleg nem várt, de ki sem zárható ismétlődése esetén ahelyett, hogy a kártalanítás a biztosítótársaságokat terhelné, megkötött szerződések hiányában, közvetlenül vagy közvetve közpénzek folyósítását teszi szükségessé. Ez történt most is a közmúltban. (10.40) A piac jelenlegi állapotában, ahol hozzávetőleg csak minden harmadik családnak van vagyonbiztosítása, a biztosítási adó bevezetése még a javasolt szerény 2,5, illetőleg 5 százalékos mértékkel is fékezi az öngondoskodás körének kívánatos bővülését. A jelenlegi helyzet tehát még nem érett meg a biztosítási adó bevezetésére, ezért azt frakciónk nem szavazza meg. A mai magyar valósággal számolva indítványozom a tisztelt kormánynak, hogy v onja vissza a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatát. (Barkóczy Gellért, dr. Gidai Erzsébet és Szili Sándor tapsol.) A központi adók további érdemi változását csak a legjelentősebb és főként a javasolt kiigazítások erőteljesen vitatható részében érinte m. Bízom abban, hogy koalíciós
