Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2203 A korábbi bizottság márciusi kollektív lemondása csak erősítette a közvélemény kételyeit, hiszen ekkor vált világossá, hogy az EU folyamatos fejlődéséb ől fakadó feladatok s a különféle segélyprogramok, az EUbizottság hatás- és feladatkörének oly mérvű és olyan gyors ütemű kibővüléséhez vezettek, amit az az eddigi szokásos módon és felkészültséggel nem tudott maradéktalanul ellátni. Az ügyvitel hatékonys ága megrendült, a pénzügyi kontroll nem mindig működött megbízhatóan, a biztosok pedig egyénileg változó mértékben ugyan, de elvesztették az irányítást és a kontrollt az elvileg általuk felügyelt adminisztráció felett. Ez a helyzet pedig megrettentette a k özvéleményt, melyet a kibővítés ügyében eddig is elbizonytalanított a nacionalizmusok újjáéledése és a munkanélküliség megléte. Egyelőre a politikai akarat ugyan a kibővítés ügyében még szerencsénkre változatlan, de tudjuk jól, hogy egy határon túl a polit ikai elit nem függetlenítheti magát a közvélemény nyomásától. Az idő tehát, félek, ellenünk dolgozik. Az idővel futunk versenyt, és ezért a céldátum kitűzésének jelentősége van - nagy jelentősége az én véleményem szerint. Elkoptatott közhelynek hangzik, de attól még változatlanul igaz: hazánk EUhoz történő csatlakozásának nincs alternatívája; történelmi szükségszerűség, de lehetőség is egyúttal. Mégis, ennek ellenére vagy tán épp ezért, a kormány s a vezető politikai erők közös felelőssége, hogy az állampo lgárok korrektül legyenek felkészítve a történelmi eseményre. Egy szűk, ám hangos csoport elijesztő és megfélemlítő EUellenes kampánya nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy ellensúlyozásul felhőtlenül optimista vízióval kellene megalapozatlan várakozásoka t kelteni az emberekben.
