Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSURKA ISTVÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2164 lehet minden követelménynek azonnal megfelelni, meg kell állni egy pillanatra, várni kell, mert egyébként úgyis várakoztatni fognak bennünket. Ne áltassuk magunkat, hogy 2002ben itt csatlakozás lesz - nem lesz, kérem szépen! Mert a másik fél sem akarja, nincs rá felkészülve! Hát mit jelentene ennek az országnak a bevitele 2002ben? Azt, hogy a jogharmonizáció megtörténik? Derék dolog, történjen meg! Természetesen csupán azoknak a tételeknek az átvétele, amelyek a magyar joggal összeilleszthetők, és életünket szolgálják. De ez semmi! Hát milyen ország ez? Ez a nép fog Európába járni? Letelepedni? A magyar ügyvédek fognak kimenni Brüsszelbe ügyvéd i irodát nyitni? Csak ide jönnek, és csak itt, a mi munkánk vagy a mi lehetőségeink elől veszik el a levegőt! Hogyan képzelhető el, hogy ha beléptünk, mi körbezárjuk magunkat a schengeni határokkal, és hogyan fogjuk magyar testvéreinket fogadni itt? Lehet erre természetesen ilyen vagy olyan megoldásokat hangoztatni, de ha egyszer ott vagyunk bent, akkor azt mondják, hogy ezt így kell, és kész. Nem lesznek tekintettel arra, mint ahogy most sincsenek tekintettel arra, hogy nekünk milyen magyar érdekeink vanna k! Hát nem? Ennek az európai harmonizációnak a jegyében nem tudunk érdemben hozzászólni egy ilyen világválság után, mint a koszovói háború, ahhoz, hogy mi történjék a mi délvidéki testvéreinkkel? Ötszázezer magyarral? Nem éppen Európa akadályozza ezt meg? Mert nincs tekintete, nincs érzékisége ahhoz, hogy ezeket a magyarokat is beleölelje?! De hiszen lehetetlen! Most valami nemzeti vajdasági tanácsot próbálnak összehozni ezzel a szerb kormányzattal együttműködve. Közben most - mintha mi sem történt volna - Milosevicsék újra megengedik, hogy a Vajdaság újra autonómiát kapjon; 17 százalék volt régen a magyar