Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
68 A végére hagytam egy kifejezetten szerkesztési hibát. T isztelettel kérem az államtitkár urat vagy a kollégáit, hogy a 13. § (3) bekezdését figyelmesen olvassák el még egyszer, mert a félbeszakítás dolga egy bekezdésen belül kétszer szerepel. Azt gondolom, hogy amikor hivatkoznak arra, hogy a g) pont szerint ho gyan és milyen körülmények között történik a félbeszakítás, akkor ezt - ahogy korábban elmondtam - tehesse a foglalkoztató és a munkaügyi központ is különkülön vagy együtt, így ennek a megismétlése felesleges. Ezzel kapcsolatban képviselőtársaimmal módosí tó indítványt is nyújtottunk be. Kérem, hogy ezt tanulmányozzák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Kozma Péter képviselő úr neve jelent meg a monitoron, de nem látom a te remben. Nyitray András képviselő úr következik felszólalásra, Fidesz. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat általános és részletes indoklása kellő részletességgel összefoglalja a polgári szo lgálatokról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításának célját és indokait, ezért a mostani felszólalásomban nem kívánom ezeket megismételni. Engedjék meg, hogy a polgári szolgálat jogintézményével kapcsolatosan fejtsek ki néhány gondolatot. Álláspontom sze rint a polgári szolgálat nem eszköze az alkotmányban rögzített honvédelmi kötelezettség teljesítése alóli kibúvásnak, hanem éppen arra szolgál, hogy az állampolgárok lelkiismereti szabadsága és honvédelmi kötelezettségének teljesítése ne kerüljön egymással összeütközésbe. A polgári szolgálat célja éppen az, hogy azok az állampolgárok, akik lelkiismereti okból nem vállalják a katonai szolgálat teljesítését, a társadalom számára valóban hasznos munkát végezzenek egy nem más katonai, nem katonai, hanem polgári jellegű szolgálat keretében. A polgári szolgálatról szóló törvény ezt a célt kívánta megvalósítani. Ezt a célt azonban nemcsak a jogalkotás során kell szem előtt tartani, hanem a jogszabályok alkalmazása során is. A jogszabály rendelkezései ugyanis csak a bban az esetben töltik be rendeltetésüket, ha megalkotásuk célját az alkalmazásuk során is szem előtt tartják. Jelen esetben pedig éppen a jogalkalmazás vetett fel olyan problémákat és olyan kérdéseket, amelyek miatt ez a törvény bizonyos módosításokra szo rul. Ezeket a felvetett problémákat álláspontom szerint az önök előtt lévő törvényjavaslat megfelelően megoldja, ugyanakkor annak érdekében, hogy a polgári szolgálatot teljesítő munkája valóban megfeleljen a szolgálat céljainak, lehetőséget kell biztosítan i annak felülvizsgálatára, hogy a polgári szolgálatot teljesítők beosztása valóban olyan foglalkoztatóhoz történike, ahol hasznos munkavégzéssel töltik idejüket. Azt is érdemes naptári évenként felülvizsgálni, hogy nem merülte fel olyan terület, amelyre az időközben bekövetkezett természeti csapás vagy egyéb körülmény miatt nagy számú polgári szolgálatot teljesítő személy beosztása szükséges. Ezért az általam benyújtott módosító javaslat felhatalmazná a szociális és családügyi minisztert naptári évenként annak meghatározására, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket elsősorban milyen területen tevékenykedő foglalkoztatóhoz kell munkavégzésre beosztani. Úgy gondolom, hogy a törvénynek nemcsak a foglalkoztató szervezetekre, a polgári szolgálatot teljesítők m unkavégzésére vonatkozó szabályai szorulnak módosításra. Szükséges annak biztosítása is, hogy a polgári szolgálatot teljesítő a szolgálat teljesítése alatt megfelelően tudja igazolni, hogy ő polgári szolgálatot teljesít. A törvény melléklete bár szabályozz a a polgári szolgálatot teljesítő adatlapjának tartalmát, azonban ennek a kiállítására vonatkozóan álláspontom szerint részletesebb szabályozás indokolt. Megfontolandó az is, hogy az adatlap tartalmának szabályozása törvényi szintet igé nyele vagy sem. Megítélésem szerint egy alacsonyabb szintű jogszabályban a részletesebb szabályozás jobban
