Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BAJA FERENC (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
331 Először is szeretném megköszönni a Ház türelmét, hogy ennek a nagyon fontos törvényjavaslatnak a tárgyalásánál kormányzati és ellenzéki oldalról is ennyien itt maradtak. Úgy gondolom, az a tény, hogy a területfejlesztési törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot ilyen nagy érdeklődéssel fogadták mind a kormánypárti, mind az ellenzékhez tartozó képviselőtársaim, a felelősségérzetük komolyságát bizonyítja. Számomra ez a jelenlét és a hozzászólások aktivitása azt jelenti, hogy a tárca mun káját nemcsak az agrárfeladatok megoldását illetően, hanem a területfejlesztéssel és vidékfejlesztéssel - vagy az én szóhasználatom szerint: a nemzetfejlesztéssel - kapcsolatos kérdések tekintetében is nagy figyelem kíséri az Országgyűlés részéről. A vita, amely nemcsak a plenáris ülésen, hanem már a bizottsági üléseken is kialakult, azt bizonyítja, hogy képviselőtársaim a beterjesztett törvényjavaslatot fontosnak tartják az ország jövője szempontjából. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 199 6. évi XXI. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat célja, amint azt képviselőtársaim is tudják, az Európai Unió elveinek és feltételeinek megfelelő, partnerségi alapon működő területfejlesztési intézményrendszer kialakítása. Az Európai Bizottság töb b mint egy éve egyre határozottabban és sürgetően kéri a magyar tervezési statisztikai régiók, munkaszervezeteik létrehozását, a programozási eljárás, a programfinanszírozás vagy az Asztalos képviselő asszony által javasolt monitoringrendszer és az átlátha tó pénzügyi ellenőrzés bevezetését. A törvényjavaslat ezeknek a követelményeknek a rendezését tartalmazza. Amennyiben a törvény nem kerül elfogadásra vagy az elfogadás elhúzódik, akkor ennek súlyos nemzetközi, valamint hazai társadalmi és gazdasági követke zményei lesznek. Ezért is terjesztettem elő az általános vita lezárására vonatkozó javaslatomat a Házszabály 59. §ának (2) bekezdése alapján, és ne vegyék rossz néven, hogy észrevételezem, hogy tisztességtelennek tartom, hogy akkor, amikor egy olyan közös érdek miatt terjesztettem elő ezt a javaslatot, hogy ne zárjuk el az országot olyan pénzügyi csatornáktól - mint amelyektől önök, az igen tisztelt ellenzék vagy három éven keresztül elzárták az országot, a Pharepénzeket felügyelő miniszter véleménye szer int hozzávetőlegesen 50 millió ECUtől, tehát mintegy 12 milliárd forinttól zárták el önök az országot , most sokkal nagyobb pénzösszegek vonatkozásában is ugyanezt szeretnék tenni, azért, hogy a mi felelősségünk merüljön majd fel ennek kapcsán. Természet esen felmerülhet, hogy egyáltalán, ha már egy éve ez már ilyen módon felmerült, akkor miért nem került eddig a Ház elé. Azért, igen tisztelt képviselőtársaim, amit egyébként mellékesen önök is tudnak: hiába jött létre 1998ban egy lényegében országgyűlési konszenzus a hét tervezésistatisztikai régió kialakítását illetően, végül is amikor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása előtérbe került, akkor a korábbi konszenzus fölborult, mindenki másfajta régió kialakítását akarta, é s egyáltalán úgy nézett ki, hogy ellehetetlenül az egész területfejlesztési és területrendezési európai pénzek megszerzésének lehetősége, mert a különböző szűkebb csoportérdekek egy ilyen helyzetet teremtettek. Hogy világosan lássa az ország közvéleménye, hogy miről van szó, kénytelen vagyok rámutatni arra, milyen lehetőségektől esne el az ország, ha az igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim kérésének eleget tennék. A regionális politika és a strukturális eszközök, tehát a strukturális alapok kérdése alap vető pillére annak az országértékelésnek, amelyet az Európai Bizottság Magyarország EUtagságára való alkalmasságának megállapítására készít. Az Európai Unió kérdőívében és az ez év áprilisi átvilágítás során a kormány kötelezettséget vállalt a tervezésis tatisztikai régiók létrehozására - itt zárójelben megjegyzem, hogy a korábbi döntés országgyűlési határozatban történt , a nemzeti fejlesztési terv és a régiók terveinek elkészítésére. Ezek elmaradása vagy elhúzódása kétségeket ébreszt az Európai Bizottsá gban, diplomáciai hitelvesztéssel jár. A bizonytalanság kihathat a csatlakozási tárgyalások egészére is. Magyarország a regionális politika területén elveszti korábbi előnyét, és hátrányba kerül a többi csatlakozó országgal szemben. A kérdés lezáratlansága indokot jelenthet Magyarország csatlakozásának késleltetéséhez.
