Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BAJA FERENC (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
332 A másik igen fontos szempont: az Európai Unió programozása regionális rendező elveken alapul, ezért regionális struktúrapolitika és regionális tervek kialakítására van szükség. A partnerség e lve alapján ezek koordinációját a kormányzattal együttműködve a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik látják el. A regionális tervek hiánya esetén erősen kétséges vagy nem is történik meg a nemzeti fejlesztési terv elfogadása az Európai Unió részéről, így nem készül el Magyarország támogatási keretterve sem. Ez megakadályozhatja vagy jelentősen késleltetheti a 2002től 2006ig terjedő évek közötti jelentős, számítások szerint mintegy 6,8 milliárd euró, tehát 1600 milliárd forint strukturális alapok felhasználását. A tervek elfogadásának elhúzódásától függően több száz milliárd forint támogatás kiesésével kell számolni. Ezt hasonlítsák össze a jelenlegi, a teljes vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 11,4 milliárd forinttal, és akkor rögtön érth ető lesz, hogy milyen nemzetellenes bűntett az, ha mi ezeket a lehetőségeket kihagynánk. De a további érvem: a regionális intézményrendszer kiépítésében és a regionális tervek elkészítésében jelentkező bizonytalanság véleményünk szerint kihat az előcsatlak ozási alapokkal összefüggő tárgyalások során is Magyarország felkészültségének értékelésére. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar tervezési, végrehajtási, koordinációs rendszer megítélését. A regionális intézményrendszer, a régiók programjainak hiánya mi att a nemzeti fejlesztési projektek regionális megalapozottságát is kifogások érhetik. Ez veszélyeztetheti az új Phareprogram évi, tehát évenkénti 156 millió euróját - ez évenként mintegy 38 milliárd forintot jelent , a Shapardprogram évi 52 millióját - ez évenként mintegy 12,5 milliárd forintot jelent - és az ISPAprogram évi 100 millió euróját, az körülbelül évi 24 milliárd forint felhasználását jelentheti. (23.00) További érveim azzal kapcsolatban, hogy miért kell mindenképpen időben elfogadni ezt a törvénymódosítást: az intézményrendszer továbbfejlesztésének lassulása akadályozza a források decentralizálását, a társfinanszírozási feltételek megteremtését regionális és helyi szinten is. Ez nemcsak az Európai Unióhoz való csatlakozás során okoz károkat , hanem a magyar gazdaság és társadalom területi működésében és a területi különbségek mérséklésében is. Az állami támogatások összehangolatlansága, a párhuzamosságok miatt áttekinthetetlen a támogatások területi allokációja, a projektfinanszírozás nem tes zi lehetővé az állami támogatások felhasználásának tervezését. Ennek megfelelően a különböző állami támogatások nem erősítik egymás hatását a területi különbségek mérséklésében. Ezek a források felhasználásának hatékonyságát jelentősen rontó, mérséklő tény ezőknek tekinthetők. A területfejlesztés intézményrendszerében - kiemelten a régiók szintjén - történő programozási és megvalósítási koordináció megteremti a feltételeit a kormányzati, önkormányzati és gazdasági szféra forrásainak addicionális felhasználás ára, átlátható szakmai és pénzügyi ellenőrzésére. Az általános vita keretében most csak azokra a koncepcionális elvi felvetésekre kívánok reagálni, amelyek a törvényjavaslat megalapozottságára, indokoltságára, más törvényekkel való kapcsolatára irányultak. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseire irányuló vélemények kifejtése megítélésem szerint ugyanis a részletes vita során lesz indokolt. Ennek keretében lehetőség lesz az elgondolások ütköztetésére, módosító indítványok kezdeményezésére, amelyekről a kormá ny alapos mérlegelés alapján fogja meghozni döntését. Az expozéban is kiemeltem, és ismételten hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat összhangban van a kormány stratégiájával, az európai integrációs törekvésekkel és az európai uniós joganyag nemzeti harmoniz ációs programjával. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elvei, koncepciója a területfejlesztés intézményrendszerének javasolt átalakítása megteremti a feltételeket az ország harmonikus területi fejlődéséhez és a területi különbségek mérséklésé hez. A törvényjavaslat legfontosabb célkitűzése, hogy a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét megerősítsük, és ezzel eleget tegyünk annak az elvárásnak, melyet az Európai Unió több fórumon is megfogalmazott velünk szemben. Az általános vita sor án megerősítést nyert a régiók létrehozásának szükségessége és alapvető fontossága. A tervezési statisztikai régióknak megfelelő regionális fejlesztési tanácsok megerősítése,
