Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 19/1998-2002. ÜB. (1999. május 20-ai) eseti jellegű állásfoglalásával, illetőleg a 20/1998-2002. ÜB. (1999. május 20-ai) eseti jellegű állásfoglalásáv... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
284 a parlament közös működtetése irányítja a döntéseket , hanem a többség akarata, és ebben a kérdésben nem számít sem a Házszabály, sem az alkotmány, sem a tételes rendelkezések, sem az a szellemiség, amely az alkotmányból vagy a Házszabályból következik. Salamon képviselő úr, az ügyrendi bizottság elnöke azt a ritka csúcsot dönti meg immáron, ami az előző időszakban kilenc év alatt nem sikerült egyetlen ügyrendi bizottsági elnöknek sem, hogy az ügyrendi bizottság ma már nem tud úgy határozatot hozni, olyan állásfoglalást kialakítani, hogy a kisebbség ne kérné, hogy a parlament azt a plenáris ülésen változtassa meg. Ilyen az előző ciklusban, pedig akkor is volt kormánypárt és ellenzék, akkor is volt érdekellentét, mégsem történt meg - összesen talán két alkalommal fordult elő a kilenc év alatt. (19.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy konkrétan rátérjek erre a kérdéskörre magára: nem egészen értek egyet Tóth András képviselő úrral, mert szerintem a Házszabály rendelkezése egyértelmű. A Házszabály 39. § (4) bekezdése ugyanis első mondatában kimondja, hogy a rendkív üli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. E rendelkezés alkalmazását azonban kiveszi ugyanezen szakasz (5) bekezdése. Ebből kifolyólag a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt, de nem érti ide az interpellációkat és a kérdéseket, mivel ez utóbbiak a Házszabály speciális rendelkezéséből fakadóan a rendkívüli ülésszakon vagy rendkívüli ülésen tárgyalandóak. E hatályos rendelkezésekből következik az, hogy a rendk ívüli ülésszakon vagy rendkívüli ülésen akkor is elhangozhatnak az interpellációk és kérdések, ha az Országgyűlés nem támogatja a napirend elfogadását. Egyetlenegy feltétele van most annak, hogy az interpellációk elmondására sor kerüljön, hogy ülés legyen, márpedig az nem vitatott, hogy ülés volt. Ha a Házszabály rendelkezései nem lennének elég egyértelműek a tisztelt képviselőtársaimnak, és nem lenne elég egyértelmű az ügyrendi bizottság kormánypárti képviselőinek, akkor elég lenne, ha a saját állásfoglalá sukat figyelembe vennék, amikor is kimondották, hogy nem következik az interpellációk megtartása a Házszabályból minden héten, de következik minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart. Nemcsak a Házszabály mondja ki, hanem egy ügyrendi bizottság i állásfoglalás is kimondja, hogy amikor az Országgyűlés ülést tart, akkor interpellációra, kérdések feltevésére házszabályszerűen sort kell keríteni. Nem hiszem, hogy helyes az a gyakorlat, és nemcsak én nem hiszem, hanem az Alkotmánybíróság ítéletében ki is mondta, hogy helytelen és alkotmánysértő az a gyakorlat, amikor a kétharmados törvények szabályait olyan bizottsági döntésekkel próbálják meg elkerülni, kikerülni, amely bizottsági döntéseket feles többséggel erősítenek meg. Amennyiben ezt a gyakorlato t folytatják, akkor gyakorlatilag el lehet érni azt is, hogy legközelebb rendes ülésen önök nem fogják megszavazni, tesznek egy módosító javaslatot, hogy a napirendbe ne kerüljön bele az interpelláció és a kérdés, és akkor azt is meg tudják akadályozni, ho gy rendes ülésszakon ezeknek a kérdéseknek a feltevésére, az interpellációk elmondására többségi döntéssel ne kerüljön sor. Remélem, hogy nem ez a cél, de ha nem ez a cél, akkor kérem, hogy fontolják meg azt az ügyrendi bizottsági állásfoglalást, amelyet a z ügyrendi bizottság meghozott, utasítsák el, és fogadják el a szocialisták kezdeményezését. Ez valamennyiünk érdeke, és annak is érdeke, hogy visszaálljon egy konszenzusos parlamenti működési rend. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. ) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tóth András és Kóródi Mária képviselőtársaim már részletes indokát adták annak, hogy miért javasolják azt a szocialisták, hogy a
