Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 19/1998-2002. ÜB. (1999. május 20-ai) eseti jellegű állásfoglalásával, illetőleg a 20/1998-2002. ÜB. (1999. május 20-ai) eseti jellegű állásfoglalásáv... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
283 hogy ezt a lehetőséget megadhatja az ügyrendi bizottságnak, különösen abban az esetben, ha úgy értékeli és úgy gondolja, hogy eljönne az ideje a Ház normális működési rendjének a helyreállításához, az ell enzék és a koalíció közötti együttműködés helyreállításához vagy az ebbe az irányba tett lépéshez. Úgy gondolom, hogy ha a Ház jelenleg ennek az állásfoglalásnak az elutasítását vállalná, akkor ez ilyen értékű gesztus lenne, és ezt a gesztust mi oly módon értékelnénk, hogy elindulhatna az érdemi munka ezeknek a konfliktusoknak a feloldására. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Salamon László úrnak, az ügyrendi bizottság elnökének. DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ü gyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 20/19982002. ügyrendi bizottsági állásfoglalás alapjául a Házszabálynak néhány teljesen nyilvánvaló rendelkezése szolgál. Ezek tartalmilag a kö vetkezők. Az Országgyűlés egyes ülésein elvégzendő munkáját a napirend tartalmazza. Az Országgyűlés a napirendjét maga állapítja meg úgy, hogy elfogadja a napirendi javaslatot, melyet a házbizottság vagy az Országgyűlés elnöke terjeszt az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés megteheti, hogy a napirendi javaslatot módosított formában fogadja el, például kibővíti a napirendi javaslatot, vagy valamit elhagy a napirendi javaslatból, sőt, ha nem ért egyet egyetlen napirendi pont megtárgyalásával sem, azt is megtehe ti, hogy egyáltalán nem fogad el napirendet. Ez az utóbbi eset persze nem szerencsés, de előfordulhat akkor, ha az ülés napirendjére a javaslattevők olyan javaslatot tesznek, mellyel a többség egyáltalán nem ért egyet, vagy létrejöhet ilyen helyzet obstruk ció következtében. Ha az Országgyűlés a napirendi javaslat valamelyik elemét nem szavazza meg, az nincs benne a napirendben, és ez a téma nem tárgyalható. Ha az Országgyűlés egyáltalán nem fogad el napirendet, vagyis a napirendi javaslatot úgy, ahogy van, szőröstülbőröstül elveti vagy nem szavazza meg, akkor semmit sem lehet tárgyalni abból, ami az így elvetett napirendi javaslatban tervbe volt véve. Mivel pedig az interpelláció, a kérdés és az azonnali kérdés a napirendi javaslat része, ha az Országgyűlés egyáltalán nem fogadott el napirendet, akkor napirend hiányában az interpelláció, a kérdés és az azonnali kérdés elhangzására sem kerülhet sor. Az előbbiekből következik a 19/19982002. ügyrendi bizottsági eseti állásfoglalásunk helyessége is, vagyis az e lnök helyesen járt el és nem sértett Házszabályt akkor, amikor elfogadott napirend hiányában az ülést berekesztette. Remélem, hogy az elhangzottakkal sikerült kétkedő képviselőtársaimat is meggyőzni. Fölös óvatosságból azért külön kérem, hogy szíveskedjene k mindkét MSZPs indítványt elutasítani és arra nemmel szavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók hozzászólásai következnek az előbb ismertetett időkeretben. Elsőként megadom a s zót Kóródi Mária képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. 1998. október 27e a rendszerváltás utáni magyar parlament történetében, azt gondolom, nem egy dicsőséges nap. Ezen a napon fejeződött be ugyanis a rendszerváltás utáni konszenzusra épülő, a belső működést, a parlamenti ülésezést konszenzussal meghatározó működési modell. Ezen időpont, azaz tavaly október 27e óta nem a megegyezés, nem
