Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
185 figyelmen kívül hagyja az érintett települések szuverenitását. A központi irányítási modell újraalkotásával kényelmes kormányzati pozíciók biztosíthatók ugyan, de ezért hosszabb távon az egész országnak drága árat kell fizetnie. Ha nem a polgárok által a helyi ügyek intézésére választott testületek döntenek egy térség sorsáról, hanem minisztériumi íróasztalok mellett ülő hivatalnokok, akkor megszűnik a helyi döntések politikai számonkérhe tősége. Tisztelt Országgyűlés! Mindenki egyetért abban is, hogy a régiókat gyorsan létre kell hozni, hiszen jövőre már csak ezek részesülhetnek az EU strukturális alapjaiból. A törvényjavaslat azonban éppen ezt nem szabályozza. Homályban marad, milyen nagy ságrendű és funkciójú források birtokába kerül majd a régió. Márpedig ennek hiányában nem lehet sem tervezni, sem értelmes, elfogadható és a pályázati feltételeket kielégítő programokat, projekteket nem lehet készíteni. Ezek hiányában pedig el fogunk esni az uniós támogatások jelentős részétől. Európában a régiók és a régiókon belüli fejlesztési térségek egészséges verseny keretében versenyeznek egymással a forrásokért. Ezeket a forrásokat az ott élők igényei szerint használhatják fel, hiszen helyben el kel l számolni a munka eredményével. Ezáltal a sikeres térségi központok az adott régió fejlődésének motorjává válnak, és húzzák maguk után a kevésbé fejlett területeket. A sikeres régiók pedig az egész országot képesek lendületbe hozni. Ha egy régió vagy térs ég nincs olyan helyzetben, hogy részt vegyen ebben a versenyben, akkor csak a bürokrácia építésében érdekelt. Az elmúlt nyolc esztendő alatt az önkormányzatok megtanultak mind jobban gazdálkodni a közösség vagyonával. Működésüket általában a megfontoltság, a mértékletesség jellemzi. Saját érdekeiket felismerve elkezdtek térségben gondolkozni, és ennek nyomán érdemben együttműködnek egymással. Folytatódott a falvak felzárkóztatása - a gázellátás teljeskörűvé válása, a csatornahálózat dinamikus fejlesztése és a telefonhálózatok kiépülése civilizációs ugrást eredményezett nemcsak a magyar városokban, de az aprófalvakban is. Ezzel szorosan összefügg, hogy a városiasodási folyamat az utóbbi években igen nagy lendületet vett. Minden városhiányos térség rendelkezik ma már ilyen rangú településsel. A legtöbb megyei jogú város innovációs húzóerőt gyakorol, regionális, szellemi, gazdasági, szolgáltatási, társadalmi funkciókat is betölt. A kormány tervezete sajnos nem segíti, hanem éppenséggel hátramozdítja ezt a folyam atot. Nézzük meg például, hogy mi történik a középmagyarországi régióban, a központi régióban, amely Budapestet és Pest megyét foglalja magába! Egy évvel ezelőtt Budapest főváros, Pest megye és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács közös javaslatot tett az ország központi régiójának létrehozására. Ezt az egyeztetett javaslatot el is juttatta a kormány számára. Azonban a kormány által a bizottság elé terjesztett javaslat és az a javaslat, amelyet most itt tárgyalunk, nem tartalmazza ennek a három éri ntettnek, tehát Pest megyének, a fővárosnak és a Budapesti Agglomerációs Tanácsnak a megállapodása alapján létrejött kérdéseket. Ezzel szemben egy egyeztetetlen és elfogadhatatlan előterjesztést tettek az Országgyűlés elé, amely előterjesztés teljes mérték ben figyelmen kívül hagyja a térség érdekeit. Ez a módosítás nem rendelkezik a BAFTról, azaz a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsról, sőt azt is kizárja, hogy olyan térségi tanács jöjjön létre, amelyben Budapestnek egyáltalán képviselete van. A ja vaslat egyébként - szemben a Balatonnal vagy a Dunakanyarral - nem tekinti kiemelt térségnek Budapestet és környékét. A törvényjavaslat előző változatához képest a regionális tanácsban is eggyel kevesebb főt delegálhat a főváros, de a megyéket még ennél is nagyobb veszteség éri. Ebben a megyében ugyanis nincsenek megyei jogú városok, így az önkormányzati képviselet jelentősen csökken. A fejlesztési tanácsokban - ahogy itt már többször elhangzott - nem veszik figyelembe a partnerség elvét, és ezért nem kapna k szerepet a gazdasági kamarák. Fontos szerepet kapnak viszont a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselői, az ifjúsági és sportminiszter és szinte minden egyes kormányzati tényező. A kormány olyan jogosítványokat is kíván magának a kö zigazgatási hivatalokon keresztül adni, amelyeknek semmi köze nincsen a területfejlesztéshez. A közigazgatási hivatal vezetője
