Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
186 jogszabálysértés esetén nem egyszerűen a döntéseket függesztheti fel, hanem felfüggesztheti a területfejlesztési tanácsokat és az ok tisztségviselőinek működését, azaz a kormány tisztviselője saját hatáskörében eldöntheti, hogy mit tekint jogszabálysértőnek, és ha akarja, még fel is számolhatja az amúgy is gyenge jogosítványokkal rendelkező új szervezetet. Ráadásul ugyanezt tervezik a fővárosi közgyűléssel kapcsolatban is. A megyei közigazgatási hivatal vezetője a közgyűlés és a főpolgármester működését elvileg ennek a törvényjavaslatnak az alapján felfüggesztheti. Ez ugyan igen kényelmes megoldás a politikai problémák kezelésére, de ellentmond minden törvényes alapelvnek. A szűklátókörűségre utal az is, ahogy Budapestet teljes mértékben kezelik, ugyanis azt mindenkinek látnia kell, hogy Budapestnek és Budapest régiójának eddig előnye volt a keleteurópai térség hasonló régióival szemb en; azokkal a keleteurópai térségekkel szemben, amelyekkel tulajdonképpen folyik a küzdelem az Európai Unióban a térség vezető szerepéért. (11.20) Az az ország, amely a térség pénzügyi, kereskedelmi és logisztikai központi régióját adja, az Unió keleti fe lének vezetője lesz az elkövetkezendő évtizedekben. A budapesti régiónak eddig előnye volt, de ezt a pozícióját rossz fejlesztési politikával könnyen elveszítheti. Mindez hosszú évekre visszavetheti az egész ország fejlődését. Tisztelt Országgyűlés! Tapasz talatból tudom, tapasztalatból tudjuk, hogy a túlságosan centralizált állam mindig több problémát okozott, mint amennyit megoldott. Hiszünk azonban abban, hogy a polgárok által választott képviselők a központi hatalom atyai gondoskodása nélkül is képesek a helyi ügyek intézésére. Hiszünk a régiók és önkormányzatok Európájában, de félünk - ismerve már működésüket - a pöffeszkedő kormányhivatalok Magyarországától. Az a törvény pedig ebbe az irányba mozdítja elő a nemkívánatos fejlődést, az így nem kívánatos f ejlődést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Baráth Etele képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Ön é a szó! DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Azért szeretnék szót kérni, mert úgy érzem, hogy Kóródi Mária nagyon lényeges problémákat érintett, és talán pregnánsan meg lehet fogalmazni a kulcskérdését ennek a törvénymódosításnak, amely a lehe tő legtisztázatlanabb és tulajdonképpen a legtisztátalanabb az anyagban. Ez nevezetesen a területfejlesztéssel foglalkozó fejlesztési régiók és a térségi tanácsok között, tehát a területfejlesztési tanácsok és a térségi tanácsok között. Azt gondolom, hogy az elsődleges dolog az volna, hogy ezeket a térségi tanácsokat a konkrét fejlesztési célok végrehajtására, egyes programok kidolgozására és azok végrehajtására kellene alkalmassá tenni, mégpedig lehetőség szerint úgy, hogy ne kelljen ragaszkodni a regionál is és a megyehatárokhoz. Nagyon sok esetben - felsorolhatnám az ország különböző térségeit, de a Balaton a legpregnánsabb erre vonatkozóan - értelmetlen dolognak tartom azt, hogy egy országos tanács, egy regionális tanács, adott esetben a megyék által létr ehozott térségi tanács alkossa meg azt, amit normálisan a kistérségi társulásnak kell tudni létrehozni. Ezért világosan meg kellene különböztetni és lehetőséget kellene adni a területfejlesztési önkormányzati társulásoknak, hogy ezeket a térségi tanácsokat ők hozzák létre, eszközökkel rendelkezzenek, dönthessenek az eszközök fölött - és utána vehessenek részt a regionális fejlesztési tanácsok munkájában. Ettől a pillanattól kezdve érvényesülhetne az a demokratikus gondolkodásmód, amit Kóródi Mária is hiányo l, az alulról felfelé építkezés, a célokra, programokra való szerveződés, és természetszerűleg részt vehetne benne az az állam, amelynek részvétele feltétlenül fontos, hiszen döntően állami felelősségről van szó, amikor területfejlesztésről beszélünk.
