Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
177 hatékonyan költi el ezeket a forrásokat. Bár mi is ilyen hatékonyan tennénk majd egykét év múlva! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Kóródi Mária képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. Képviselő úr, öné a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Ors zággyűlés! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 1996. április 5én lett kihirdetve, olyan időben, amikor az országnak még nem volt országos területfejlesztési koncepciója, ezt csak később, másfél év múlva, 1997 októbe rében terjesztette a parlament elé az akkor illetékes miniszter. Éppen ezért meglehetősen hiábavaló és érthetetlen a törvény indokolásának az a része, az az öntetszelgése, mármint az 1996. évi XXI. törvény általános indokolásának az a része, amely azt mond ja, hogy ez a törvény az első ilyen jellegű átfogó törvény a területfejlesztés történetében. Ráadásul nem is igaz, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a területfejlesztést kétségtelenül felvállaló és azt végre is hajtó királyi szépítő bizottság 1808ban jött lér e József nádor kezdeményezésére, melyből aztán kialakult az 1870. évi XX. törvény alapján a közmunkák tanácsa. Az azonban kétségtelen, hogy az 1996. évi XXI. törvény megteremti a területfejlesztés intézményrendszerét, ám nem teljes értékű módon, mert olyan szereplőket hagy ki a területfejlesztési tanácsok munkájából, akiknek pedig igenis nagy ráhatása van a területfejlesztésre, és ezek nyilvánvalóan azért maradtak ki, mert az akkori politikaihatalmi személyi összetételben személyük nem volt kívánatos. Ezér t is szükséges ennek az 1996. évi XXI. törvénynek a módosítása, amellett, hogy időközben más jogszabályok is módosultak, és az ahhoz való igazítás, valamint az európai integrációs követelmények miatt. Tehát e három ok vezet lényegében a területfejlesztési törvény módosításához, amely ennek megfelelően három nagy részt érint: magát az intézményrendszert, megteremti a törvényességi ellenőrzés rendszerét és foglalkozik a regionalitással. Részleteiben: Az Országos Területfejlesztési Tanácsról a törvény 8. §a r endelkezik, és különbséget tesz aszerint, hogy a résztvevők tagként vesznek részt az országos területfejlesztés munkájában vagy pedig csak tanácskozási joggal. A 8. § (2) bekezdése a)f) pontig szabályozza, hogy kik, mely szervezet képviselői vesznek részt tagként az országos területfejlesztés munkájában, és a g) pont sorolja fel mindazokat, akik tanácskozási joggal vesznek részt a területfejlesztés munkájában. Kibővül mindkét oldal, úgy azok, akik tagként vesznek részt, úgy a tanácskozási joggal résztvevők bővülnek, így tanácskozási joggal többek között a jövőben részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában az ifjúsági és sportminiszter, illetőleg a Pharepénzek koordinálásával foglalkozó tárca nélküli miniszter, azon egyszerű oknál fogva, ho gy amikor 1996ban ezt a törvényt megalkották, ilyen miniszterek még nem is léteztek; tagként pedig részt vesz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. (10.40) Ezt jogtechnikailag úgy oldotta meg a jogszabály, hogy a 8. § (2) bekezdését kipótolta egy h) ponttal, és abban sorolta fel az összes tanácskozási joggal részt vevőt, míg a g) pontba - tehát ami korábban a tanácskozási joggal részt vevőket foglalta össze - teszi be új tagként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, ám az af) pont on nem változtat, így az f) pont azzal végződik, hogy az önkormányzati szövetségek közös képviselője tagként vesz részt a munkában. Ebből következően az a látszat adódik, mintha az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nem tagként venne részt, ami viszont teljesen ellentmond egyrészt a h) pontnak, mert az sorolja fel a tanácskozási joggal részt vevőket, másrészt az általános indokolásnak, amely kifejezetten tagként jelöli meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, és a logikának is, mert hisz világos:
