Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
178 azért került be szereplőként a területfejlesztésbe az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, mert igen kemény köze van magához az egész területfejlesztéshez. Ez az egész egy kisebb, apró módosítással helyére tehető és javítható. A me gyei területfejlesztési tanácsok szereplői is bővülnek. A módosítás szerint a jövőben tagként részt vesz benne a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, illetőleg az illetékes régió idegenforgalmi bizottságának elnöke. Azt különösebben taglalni, hogy mily en óriási jelentősége van az idegenforgalomnak a területfejlesztés területén, nem szükséges, ezt nem is vitatta senki, az idegenforgalom mindenütt húzóágazat, tehát rendkívüli jelentősége van annak, hogy az ezzel foglalkozó szakember részt vegyen a terület fejlesztés munkájában. Annál nagyobb támadás érte a módosításnak azt a részét, amely a területfejlesztési tanácsba be kívánja hozni a földművelésügyi hivatal vezetőjét. Az ellenzéki vezérszónokok keményen támadták ezt a módosító javaslatot, mintegy a terül etfejlesztési tanácsok államosításának rémképét vetítették a parlament elé, pedig ha elolvasták volna, vagy figyelmesen olvasták volna el nem ennek az előterjesztésnek, hanem az 1997es, az országos területfejlesztésről (Dr. Kis Zoltán és dr. Kóródi Mária: Koncepció!) szóló határozati javaslatot, annak a (4) bekezdés 3. és 6. pontját, abból világosan kitűnik az - mondom, ez 1997ben íródott , hogy az agrárium a magyar gazdasági életnek, az ország gazdasági életének rendkívül fontos része, és a vidék népess égének, különösen a kistérségekben, a kistelepüléseken szinte egyedüli gazdasági bázisa az agrárgazdaság, és az itt élő népesség 50 százaléka teljesen rá van utalva az agrárgazdaságra, az a szinte kizárólagos megélhetési forrása, éppen ezért rendkívüli fon tossággal bír a vidék fejlesztése, mert ezáltal biztosítható a vidék népessége életkörülményeinek javítása. Éppen ezért, ha valaki az ellen ágál, hogy a területfejlesztési tanácsnak tagja legyen a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, aki a falugazdászhálózaton keresztül átlátja az egész megyét, pontosan össze tudja hangolni a területfejlesztési pénzeket és az agrártámogatásokat, és ezzel ténylegesen elő tudja segíteni a területfejlesztést, tehát aki ez ellen ágál, az voltaképpen azt mondja, hogy ne leg yen igazán vidékfelzárkóztatás, ne javuljanak a vidék népességének az életkörülményei. Lehet, hogy ez demagógiának tűnik (Dr. Kis Zoltán: Ez az!) , de nem az, hanem az ország sajnálatos és szomorú történelmi fejlődésének a következménye, nevezetesen, amikor a szerves gazdasági fejlődés egyszerűen megakadt, megbicsaklott az 50 éves politikai zsákutca miatt. Ennek a módosításnak a másik fontos területe a törvényességi ellenőrzés. Az 1996. évi XXI. törvény nagyon szépen és világosan szabályozza a területfejlesz tési tanácsok gazdasági ellenőrzését, egészen a célszerűségig elmenően, és ezt az Állami Számvevőszékre telepíti. Nem volt azonban megoldva a törvényességi felügyelet, márpedig annak is rendkívüli fontossága van; rendkívüli fontossága van ugyanis annak, ho gy ellenőrizzék, hogy azok a pénzek, és lehetőleg egyre több pénz, az ország pénze és Pharepénzek is, és remélhetőleg abból is minél több, amelyet fejlesztési célokra költenek el, valóban törvényes döntések alapján vannake elköltve. Ezt igenis felül kell vizsgálni! Ezt a törvényességi ellenőrzési feladatot a módosítás a megyei közigazgatási hivatalokhoz telepíti, és meghatározza a törvényességi garanciáját is ennek a törvényességi ellenőrzési folyamatnak, amikor is kimondja, hogy amennyiben a közigazgatás i hivatal a területfejlesztési bizottság valamely döntését nem megfelelőnek tartja, akkor ebben az esetben felszólalással él, de végül is a végső döntést a bíróság hozza meg. De mivel a bíróság, mint tudjuk, nem máról holnapra hozza meg a döntéseit, hanem elég hosszú idő múlva, és esetleg egy később megállapított, törvénytelennek nyilvánított döntés alapján már elköltötték a pénzt, ami súlyos károkat okozhat, ezért a közigazgatási hivatal vezetőjének joga van ahhoz, hogy a területfejlesztési tanácsnak ezt a bizonyos, előre láthatóan súlyos törvénysértő döntését felfüggeszthesse. Ha nem tehetné meg ezt és évek múlva állapítaná meg a bíróság azt, hogy valóban a közigazgatási hivatal vezetőjének volt igaza, és valóban törvénytelen volt az a bizonyos pénzköltésr e utaló döntés, akkor az súlyos károkat okozna, visszafordíthatatlanná tenné az eseményeket. Végül a regionalitásról szól a módosítás, és teljesen világosan levezeti annak a szükségszerűségét, hogy miért van szükség arra, hogy az egyébként a törvényben is szereplő ad hoc
