Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
123 azt a kört, amelyet szenzitív adatnak nevez, ha nem írt volna elő bizonyos nyilvántartások esetében összekapcsolási tilalmat, abban az esetben természetesen nem lenne szükség adatvédelmi bi ztosra. Az adatvédelmi biztos semmi mást nem tesz, mint érvényesíti ezeket a jogokat. (22.40) Ami pedig az államnak az úgynevezett átláthatatlanságát illeti, Bauer Tamás képviselőtársam már utalt arra, hogy NyugatEurópában és az Egyesült Államokban sem ig azán régi az információs szabadságjog, ez a harmadik generációs jogok közé tartozik. Éppen nemrég Moyhinan amerikai demokrata párti szenátor jegyezte meg, hogy az Egyesült Államokban is évente körülbelül 5 millió a titkosított adatok köre, száma. Ennek köv etkeztében ott is nagyon erőteljes harcot kell folytatni. Nálunk pedig - ahol úgyszintén rendkívül széles a titokkör, és rendkívül nagy vita folyik arról, hogy mi államtitok, mi nem; mi az, ami nyilvánosságra hozható, mi nem - szintén nagyon komoly küzdele m szükséges azért, hogy a meglevő rendkívül nagy aránytalanság módosuljon, mert az államok keletkezésüktől kezdve mindig mindent tudni akartak nemcsak Magyarországon vagy KeletKözépEurópában az ötvenes, hatvanas években, hanem az azt megelőző évszázadokb an és napjainkban is. A polgárok számára azonban csak az elmúlt néhány évtizedben jelent meg egyáltalán az a lehetőség, hogy saját adataiknak egy meghatározott körét védjék, és legyen joguk arra, hogy hozzájussanak közérdekű adatokhoz. De nehogy azt gondol juk, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságában akár csak a legszerényebb eredményeket is elértük volna eddig! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Fenyvessy Zoltán úrn ak. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Úgy érzem, hogy szándékos félremagyarázása történik a dolgoknak akkor, amikor Wiener György azt mondja, hogy a jogalkotó az állam információs jogát akadályozni akarta. Természetes, hogy ezt akarta. Én a mértéket mondtam. Ne m mindegy, hogy hol húzzuk meg a mértéket. Azt elismerjük, hogy az állam információs jogát valamilyen módon korlátozni kell, de ahogy Danka képviselő úr is említette, a közösség érdekében az egyén jogát is bizonyos korlátozások közé kell szorítani, és enne k a mértéke nem mindegy, az, hogy hol húzzuk meg a mértéket. Hadd utaljak vissza Bauer Tamás felszólalására, aki azt mondta: jogos érdeke a rendőrségnek az, hogy sok mindent tudjon rólunk; jogos érdeke az egészségügyi hatóságoknak, hogy sok mindent tudjon rólunk, de ne mindent. Pontosan evvel értünk egyet, hogy ne mindent. Az általam felsorolt példákban az államigazgatási hatóságok nem is mindent akartak tudni az állampolgárról, hanem csak a működésükhöz szükséges - akár a drogosokról, akár a bűnözőkről, ak ár a betegekről - adatokat, és ezeknek a kiadását ellenezte a felsorolt példákban az adatvédelmi biztos. Tehát nem arról van szó, hogy nem kell korlátozni az állam jogát, csak azt mondtam, hogy meg kell találni az egészséges arányt. De úgy látszik, szándék osan elbeszélünk egymás mellett, és ha kétszer mondom el, háromszor mondom el, ugyanazt a fejemre olvassák harmadszor is, tehát negyedszer nem fogom elmondani. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Lendva i Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőjének. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engem is Fenyvessy képviselő úr még első hozzászólása ösztönzött a megszólalásra, nem azért, mert nem tartanám tiszteletben a MIÉPfrakciónak azt a jogát, hogy legyen véleménye az előterjesztésről, és nem is azért, mintha azt gondolnám, hogy most meg tudnánk győzni őt vagy őket.
