Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
120 az előző ciklusban, nem is egy, és nem lennék meglepve, ha ez még előfordulna a mostani és a következő és az azután következő ciklusban is, mert ismétlem, szemmel látható, hogy az ilyen méltányolhatatlan, jogosulatlan titkolózásra is van törekvés, hiszen minden kormánynak kényelmetlen az, ha olyasmi kerül nyilvánosságra, amitől ő támadhatóvá válik, amitől az ő bölcsessége, nagyszerűsége mint a császár új ruhája, mindenki számára nyilvánvalóan megkérdőjelezhetővé válik. Az a helyzet , hogy éppen azért, mert eltérően az általános ombudsmantól, aki a legtöbbször önkormányzatokkal kerül konfliktusba, mint az a jelentéséből kiderül, eltérően a kisebbségi ombudsmantól is, aki különböző helyi intézményekkel kerül leginkább összeütközésbe, b izony az adatvédelmi ombudsman az, aki a helyzetéből, a tevékenységének a tárgyából kifolyólag leginkább kerül konfliktusba a mindenkori központi kormánnyal, mert a mindenkori központi kormánynak soksok titkolnivalója szokott lenni, amely titkolnivalók eg y része - mint mondtam - méltányos, egy nem kis része pedig nem. Én tehát nem tartom meglepőnek azt, hogy azok, akiknek tulajdonképpen az egész ombudsmani intézmény - fogalmazzunk úgy - egy kicsit idegen, azok nyíltan az adatvédelmi ombudsmannal kerültek k onfliktusba az elmúlt időben. Azokról a vitakérdésekről, amelyeket a Kisgazdapárt képviselője felvetett, azt mondanám, hogy nekem más a véleményem. Én abban semmi kivetnivalót nem látok, ha az adatvédelmi ombudsman nemcsak a törvénytervezetet véleményezi, hanem a törvény konstrukciójáról vagy magáról a törvényről is elmondja a véleményét. Áttanulmányozva azt, amit a jelentésben olvastunk ennek az adórendőrségtörvénynek a történetéről, úgy látom, hogy az adatvédelmi ombudsman rendkívül mértéktartóan és viss zafogottan viselkedett, amikor a vita egy pontján a maga részéről lezárta a kérdést. Bevallom, hogy én egy újságolvasó és a parlamenti történéseket legalábbis átlagos mértékben figyelő emberként igazából csak ebből a jelentésből tudtam meg, hogy a végső tö rvényről neki mi a véleménye, mert megtartóztatta magát ebben a kérdésben. A másik ügy: azt is hallottuk TuriKovács Bélától, hogy a helyettesei, akik közjogilag nem léteznek, hanem inkább a munkatársai, nem tehetnek nyilatkozatot. Tisztelt Országgyűlés! A nnak idején, amikor Magyarországon az új demokratikus államszervezet kialakult, akkor egyes kollégáim felvetették, hogyan is van az, hogy Magyarországon minisztériumi főosztályvezetők meg helyettes államtitkárok - ez még az Antallkormány idején volt - saj tónyilatkozatokat tesznek a minisztérium álláspontjáról. (22.30) Merthogy vannak olyan nyugati országok, amelyekben sajtónyilatkozatot más, mint a miniszter, a politikai államtitkár meg a szóvivő, nem is tehet. Mert micsoda dolog az, hogy egy főosztályveze tő nyilatkozik? Magyarországon az a helyzet - és ez most már visszafordíthatatlanul így alakult , hogy a portás talán nem, de egy minisztérium bármely érdemi munkatársa tartalmi kérdésekben rendszeresen nyilatkozik a sajtónak, és elmondja, hogy mi a minis ztérium álláspontja. Ez tény: ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, de ez a tény. Az más kérdés, hogy egy törvényjavaslatot persze csak a miniszter vagy a politikai államtitkár írhat alá - de nyilatkozni, véleményt kifejteni a magyar gyakorlat szerint le het. Hát akkor az adatvédelmi biztos munkatársa egy adatvédelmi kérdésről egy újságírónak miért ne mondhatná el a véleményét? Úgyhogy azt hiszem, a Kisgazdapárt képviselője itt mellélő, vagy legalábbis nem a magyar, hanem a francia gyakorlatot akarja éppen ebben a kérdésben meghonosítani, ami szerintem nem indokolt. És a harmadik kérdés, amit ha jól vettem észre, TuriKovács Béla most nem hozott elő, de egy korábbi alkalommal a kisgazdák már előhozták, nevezetesen: véleményt alkothate az adatvédelmi biztos az Országgyűlés vagy egy országgyűlési bizottság adatkezeléséről? Szerintem természetesen igen, elvégre ha az Országgyűlés, mondjuk, munkáltatóként lép fel egy munkatársával szemben,
