Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
121 akkor ugyanazok a munkaügyi szabályok vonatkoznak az Országgyűlésre, min t bárki másra, annak ellenére, hogy az Országgyűlés a legfelső államhatalmi szerv. Ugyanígy azt gondolom, hogy maga az Országgyűlés nagyon fontos adatkezelő, az egyik legfontosabb adatkezelő ebben az országban az Országgyűlés, meg az Országgyűlés bizottság ai. Titkosít dolgokat. Ha az adatvédelmi biztosnak általában feladata az, hogy például a kormány adatkezeléséről legyen álláspontja, akkor természetesen az Országgyűlés adatkezeléséről is lehet álláspontja, s ez a magyar közjogi struktúrával szerintem egyá ltalán nincs ellentmondásban. A dolog mögött persze - beszéltem erről egy évvel ezelőtt is, illetőleg nem egy éve, hanem tavaly szeptemberben, amikor az előző vitát tartottuk - egy általános elvi kérdés húzódik meg. A Kisgazdapárt az elmúlt években a magya r közjogi struktúra bizonyos alapkérdéseit, alapelemeit is megkérdőjelezte, ellenzékből radikálisabban, mint most, kormányon, de azért amikor a Nemzeti Bankról, az Alkotmánybíróságról és az ombudsmani intézményről beszélt, akkor mégiscsak azt a hatalommego sztási struktúrát kérdőjelezte meg sok ponton, ami Magyarországon 1990től kialakult, és aminek új, de ehhez a hatalommegosztási struktúrához szervesen illeszkedő eleme az ombudsmanok intézménye. Pokol képviselőtársunknak, az alkotmányügyi bizottság elnöké nek az egész gondolkodásában egyfajta egycentrumú államszerkezet húzódik meg, amit hol erős köztársasági elnökként, hol nagyon erős miniszterelnökként tud elképzelni, és idegenkedik személy szerint ő és a Kisgazdapárt számos alkotmányjoggal foglalkozó poli tikusa attól, hogy létezzenek a magyar közjogi struktúrában a politikai centrumtól független, azt bizonyos értelemben korrigálni, ellenőrizni, ellensúlyt képezni tudó intézmények. Nekem úgy tűnik, hogy ez a gondolatmenet jelenik meg abban a küzdelemben is, amit az ombudsmanok közül, ha úgy tetszik, a leggyengébb láncszemként kiválasztott adatvédelmi biztossal szemben - szerintem ez egy erős láncszem - folytatnak. Mi szabaddemokraták, ezzel nem értünk egyet. El kell ismételnem az adatvédelmi biztos tekinteté ben is azt, hogy mi az ombudsmani intézményt helyén levőnek tekintjük, a fenntartását fontosnak tartjuk, s úgy látjuk, hogy az ombudsmani intézmény Magyarországon az egy évtizeddel ezelőtt megszerzett szabadság létezésének és fenntartásának az egyik fontos garanciája. Az pedig, hogy a szabadság esküdt ellenségei elutasítják az ombudsmani intézményt még ebben a parlamentben is, ez egy rendjén való dolog. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Fenyvessy Zoltán úrnak. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Nem ehhez az utolsó megjegyzéshez kívántam szólni, hanem Csákabonyi Balázs korábbi megjegyzéséhez fűznék egykét szót. Kifogásolta két észrevételemet, a "ká ros tevékenység" és a "szélsőséges koncepció" kifejezést említette. A káros tevékenységet én az államiállamigazgatási szervek akadályozásával összefüggésben említettem, és ezt most is káros tevékenységnek tartom. Nem hiszem, hogy a törvényhozók annak idej én arra gondoltak és a célból hozták létre az adatvédelmi biztos intézményét, hogy az majd akadályozni fogja akár a rendőrségi, az egészségügyi, a bírósági szervek munkáját. Ami pedig a szélsőséges koncepciót illeti: Csákabonyi Balázsnak talán jobban kelle ne tudnia nálam, hogy abban az időben, a kommunista időben - és talán nem is vitatkozunk egymással ebben - igen szélsőséges álláspont volt, hogy az állam mindent akart tudni a polgárairól, nemcsak '3738ban, hanem az ötveneshatvanashetvenes években is, míg a polgár semmit nem tudhatott az államról. Ez szélsőséges álláspont volt.
