Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
992 Egy olyan módosító indítványról is szeretnék itt szólni, amelyet nem a szocialista képviselőcsoport terjeszte tt elő, de amelyet a területfejlesztési bizottság megfogalmazott, és Wekler Ferenc képviselőtársunk terjesztette be ezt a módosító indítványt. Sajnálom, hogy sem az előterjesztő, sem a bizottságok nem támogatták. Jelesül az 1/g pontra gondolok, amely a meg ye területének, elnevezésének, székhelyének megállapításáról szól. Ha ugyanis megnézzük a törvény tartalmi részét, nem találkozhatunk ennek részletes szabályaival, merthogy nincsenek. Ebből adódóan egyetértek Wekler Ferenc képviselőtársunkkal, hogy így tul ajdonképpen felesleges erre a szabályra a bevezető rendelkezések során utalni. Végül is - még egyszer szeretném hangsúlyozni - örülök annak, hogy évente nyílik lehetőség ezekre a területszervezési kérdésekre, és nem kell az önkormányzatoknak aggódva várako zniuk négy éven keresztül, hogy egyszer bölcs döntést hozzon a parlament vagy a köztársasági elnök, természetesen mindezt a belügyminiszter javaslata alapján. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Bajor Tibor úr jelentkezett, az MSZP képviselője. Megadom a szót. BAJOR TIBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A területfejlesztési bizottság tagjaként több technikai módosításra nyújtottam be javaslatot. Sajnálatomra a legtöbbel kapcsolatban az a megál lapítás született, hogy nincs rá szükség. Bár a területfejlesztési bizottság ülésén olyan érzésünk volt, hogy aki az illetékes tárcát képviselte, az még csak mérlegelni sem volt hajlandó több esetben, hogy egyáltalán miről szólnak ezek a módosítások. Betar tva a tárgyalás menetére tett javaslatot, néhány módosító indítványt azért újra megismételnék, hogy mindenki számára világossá váljék, hogy miről is van itt szó. Az 1. pont alatt benyújtott javaslatom az 1. § b) pontjában a településrész kiválását is lehet ővé tenné. Gondoljanak csak arra, hogy nem arról szól a dolog, hogy az egyesített települések mindig két településből álltak, hanem többől is állhatnak. Azonkívül arról is szól a dolog, hogy ha egy olyan település, ami mindig egy volt, de nagy területen fe küdt, egymástól jól elhatárolható területeken, s ha egyegy ilyen településrész ki akar válni, tehát nem szétválik a település, hanem csak kiválik, akkor erre legyen mód. Ez a törvény erre nem tesz lehetőséget. A másik ilyen pont, amit már a bizottsági vit ák során sem értettünk: a módosítás az 1. § g) pontjához tartozott, mint ahogy az elnök úr is benyújtott ehhez egy módosítást. Azt javasoltam, hogy a megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása - és módosítása. Erre azt az indoklást kaptuk , hogy végül is nincs olyan, hogy módosítás, hanem majd mindig megállapítják. Azt hiszem, hogy ha egy megállapítás helyett egy új megállapítás van, akkor az eredeti megállapítást módosították - bár nem akarok nyelvészkedni. Ami még ide tartozik, elsősorban a következő. A 3. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy a kormány saját kezdeményezést is benyújthat a parlament elé a település szerkezetére, a megyei önkormányzat területére és minden egyéb ilyen dologra. Ezt nem tartom szerencsésnek. Eddig az önkormányz atok joga és lehetősége volt, hogy együttműködjenek a kialakult keretek között. Ha a kormány ezt minden további nélkül megteheti bármilyen időpontban, ez azt jelenti, hogy a megyehatárok, a választási körzetek, a települések határai megkérdőjeleződnek, nem válnak biztonságossá, tehát éppen a törvény szellemével ellentétben nem biztonságot fog okozni, hanem egy elég huzamos ideig tartó bizonytalanság lesz a következménye. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra jelentkezett Gyárfás Ildikó, az MSZP képv iselője. Megadom a szót. GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP) :
