Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
883 azok, akiket preferálunk a földszerzésben, Akkor jelent meg az, hogy helyben lakó legyen, főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytasson az illető, és szakmai előélete is megfeleljen ahhoz, hogy a föld tulajdonosává válhasson, mint ahogy Európában számos országban ez így van, és emellé rendeljünk egy pénzügyi hátteret, hogy ezt a kört helyzetbe tudjuk hozni, hogy meg is tudja venni ezt a földet. Mert most miért jó nekünk - ezt most teljesen komolyan kérdezem , hogy ezekkel a jelenlegi szigorító szabályokkal is, mondjuk, egy Sydneyben élő magyar állampolgár vehete Magyarországon 300 hektár földet? Minden további nélkül! Minden további nélkül, függetl enül attól, hogy haza akare jönni, vagy nem akar hazajönni! Neki van egy magyar állampolgársága, amit visszakapott, mert korábban elvették tőle - nagyon helyes, hogy visszakapta egyébként, semmi baj , ő ausztrálmagyar kettős állampolgár, és mert van mos t egy kis befektetni való pénze, vidáman meg tud venni 300 hektár földet. Vele nincs semmi bajunk, mert azt mondjuk, hogy ő jogos földtulajdonossá válik. De mondhatnék egy másik példát is: azok a pesti befektetők, akik most különböző ügyvédi megbízásokkal mászkálnak és vásárolják a részaránytulajdonokat, de rettenetes módon veszik ám, 34000 forintos aranykoronánkénti áron, ők a mi jogalkotói szemünkkel jelen pillanatban még mindig jó, magyar állampolgárok. Miért ne vehetnék meg a 300 hektár földet, jóllehe t semmi közük hozzá, nem is akarják soha ezt a földet művelni, még látni se, azt se tudják, hogy hol van?! Majd amikor a földérték úgy alakul, akkor majd el fogjuk adni, kérem szépen, csak befektetünk! Addig meg használja, aki akarja, jobb esetben, rosszab b esetben még használót sem engednek oda. Láttam olyan példákat, főleg Somogy megyében, ott a helyi gazdák mutogatták meg azokat a parlagon lévő területeket, amelyek külsősök tulajdonában vannak. Azt mondják, hogy megvette ez meg az, meg amaz innen meg onn an, rá se néz, de nem adja használatba sem, ott eszi a fene meg a gaz! A földhivatalnak van valamiféle bírságolási jogköre, ha arra eljár egyáltalán, vagy tudja, hogy ki a használó, ha egyáltalán még mód lesz ez alapján ezt megoldani, de egyébként semmi má s nem történik! (17.40) Ebben a helyzetben itt marjuk egymást, próbálunk ötről a hatra jutni, és egy ördögi mókuskerékben vagyunk, amikor a miniszter úr visszakérdez, mit tettek önök az elmúlt négy évben. Jártuk a mókuskereket, jártuk, jártuk - de ebből ki kellene lépni, mert az előző négy évben is mókuskerekezett az előző kormány! Mert amikor ehhez a kérdéshez hozzányúlunk, a politikai indulatok összefeszülnek, és mindenki a másikban a gonoszt látja, és elindul a visszakozz. Minthogy... (Dr. Medgyasszay Lá szló közbeszól.) Tessék? Nem, de, szóval, mikor már látja az ember, hogy már nem a témáról beszél, hanem már kijön a szövetkezet, a sérelem, nagyanyám, mit tudom én, szóval innentől nincs meg a bizalom, akkor azt mondom. Nem a gonoszt látjuk, hanem nincs m eg a bizalom a másik iránt, azt hisszük, hogy valami csalárd módon alánk akar tenni, és ez ad éppen kiskaput és ez ad lehetőséget azoknak a nem tisztességes szándékú embereknek, akik a jogi lehetőségeket legálisan kihasználva ilyen játékokat tudnak kezdeni , mi meg nem foglalkozunk azokkal, akik érdekében ez történne. Én megértettem a '97es dolgot, hogy akkor ugye volt egy ilyen, ugyanilyen jellegű hangulat - nem folytatta a kormány, visszalépett. Nem azt mondom, hogy a súlya a két módosításnak, hanem azt m ondom, hogy a hangulat! Tehát ha már a "föld", ez a szó itt elhangzik a parlamentben, akkor mindenki egyre ugrik, ugye, hogy a földet nem adjuk külföldnek. Ebben egyetért mindenki, csak amikor elkezdünk a részletekről vitatkozni, akkor ki is az, aki ezzel a módosítással vagy azzal a módosítással be akarja csempészni az általa nem kívánt külföldit? És higgyük már el, hogy tényleg nem nagyon akarja itt senki a külföldit preferálni, de addig, amíg a mieinket nem hozzuk helyzetbe, ők fognak ám jönni, függetlenü l attól, hogy minekünk milyen szándékaink vannak!
