Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
87 A közbeszerzési törvény módosítása tehát elengedhetetlen, szükséges. A teljesség igénye nélkül említenék csak néhány irányt, de inkább ismételnék: a nyílt eljárások arányának növelése, a t árgyalásos, illetve meghívásos eljárási mód szigorítása, a bürokratikus elemek sürgős kiiktatása - amennyire csak lehet , az azonos tárgyú közbeszerzések fogalmi körének rendezése, amint az előbb említettem. Megfontolandó a minősített pályázók listájá ra kerülés szigorításra. Én itt nem annyira a bővítés, mint inkább a szigorítás mellett vagyok, mert hihetetlenül fontos. Jó lenne, ha szigorú szabályok szerint bővülne a kör, és azt hiszem, erre van is esély, de a legkisebb szigorításcsökkentést sem tudju k javasolni ebben a tekintetben. Azt hiszem, hogy a listáról ki is lehet esni, amivel nagyon jó lenne, ha - szigorú felülvizsgálat mellett - talán jobban élne a tanács ebben a tekintetben. A preferenciális elemek kérdése súlyos kérdés, és valószínűleg jövő héten az Európai Parlament képviselőivel való tárgyaláson - ahol lesznek uniós képviselők is - ez valószínűleg fel fog vetődni, hiszen nem boldogok emiatt. Itt tehát van egy bizonyos feszültség az Unióval. Nem szeretik a kivételezést. Ugyanakkor tudjuk, h ogy az európai megállapodás 66. cikke ezt lehetővé teszi. 2004ig, ha addig nem leszünk tagok, akkor ez átmeneti, derogációs igényként megfogalmazható. Ezt a lehetőséget szerintem is fenn kell tartani, de ugyanakkor ahogy közeledünk az Unióhoz, ennek az es élye nyilván csökkenni fog. Még egyszer említeném, hogy minél pontosabban kell meghatározni azt, hogy mi legyen a gyakorlati érvényesítésnek az igazán hatékony módja. Ezzel kapcsolatban Latorcai elnök úr tett javaslatokat, illetve szóba került ez a nagyon nehéz kérdés. Ezzel nyilván a törvénymódosításnál is foglalkozni kell majd. Úgy érzem, hogy a Közbeszerzési Tanács munkájának, a szervezettségnek, a hatékonyságának és főként az anyagi lehetőségeinek növelése nélkülözhetetlen, minden dicséret mellett, amit az elmúlt időszakban a lehetőségeikhez képest megítélésem szerint kiválóan végeztek el. A törvényjavaslat szigorítását, módosítását az általam jelzett irányokban a Szabad Demokraták Szövetsége a most már benyújtott törvényjavaslathoz egyszerűen nélkülözhe tetlennek, alapvetőnek tartja, nyilván pontosító, módosító indítványok formájában. Végül az SZDSZ a beszámoló és a jelentés elfogadását javasolja. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) (20.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Per laki Jenő, a Fidesz képviselője; őt Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselője követi. Perlaki Jenőnek adom meg a szót. Kérem a mikrofon bekapcsolását! (Megtörténik.) PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési eljárás keretében több mint 290 milliárd forint közpénzt költenek el Magyarországon. Az eljárás kijátszásával, a szabályozás gyengeségeinek kihasználásával, korrupciógyanús módon néhány tízmilliárdra becsülhető felesleges és káros többletkiadás keletkezik. A Közbe szerzések Tanácsának feladata, hogy a törvény betartása felett őrködjék. Ennek a feladatának azonban, az eljárások számát és szankcionálását tekintve, túlságosan kis részben tesz eleget. Törvényi és anyagi környezete sajnos akadályozza a célja elérésében. A Közbeszerzések Tanácsa jelentését a következőképpen értékelem: kevésnek, hogy hivatalból csak négyszer kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Aki ma közbeszerzési papírokat vizsgál, a papírok közé nyúlva találomra ki tud emelni tízből legalább öt olyat, a melyikben vagy a kiírás, vagy az elbírálás problémás - leginkább az elbírálás. A tanács nem vette észre az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának gyenge szabályozását.
