Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
88 Ez a szabályozás olyan tág kaput enged az önkényes döntéseknek, hogy igazáb ól nem is értem, hogyan lehetett ilyen esetben törvénysértést megállapítani; a felelős személyek számára nem szabott ki bírságot. A tanács és a döntőbizottság valószínűleg úgy ítélte meg, hogy ez az 500 ezer forintos minimális bírságösszeg alacsony. Aki ot thonosan mozog a vállalkozások körében, az tudja, hogy a korrupció összegének nagyságrendje meghaladja ezt az 500 ezer forintot, és az ajánlattevők adott esetben a korrupciós összegeken túl kalkulálják be az árba ezeket az összegeket. Alacsony értékű bírsá gokat szabott ki, és ezzel a törvénysértéstől való visszatartást nem valósította meg. 1 százalék a bírság értéke azoknál az eljárásoknál, amelyeknél jogsértést állapítottak meg. Nem végzett összehasonlító árelemzést a beszámolóban. Magyarországon néhány te rületen sajnos árkartellek alakultak ki, amelyek különösen nagy veszélyt jelentenek takarékossági szándékainkkal szemben. A beszámoló és a Közbeszerzések Tanácsa mellett szóló érvek: számos részletszabályra jó módosító javaslatot tartalmaz. A tanács és az apparátusa kis létszám mellett tette meg az erőfeszítéseit, és ellenőrzési jogkör nélkül kellett dolgoznia. A közbeszerzések körülményeit anyagilag, szervezetileg és szabályozási szempontból is módosítani szükséges, ezért ismertetem legfontosabb változtatá si javaslataimat. A kutatók úgy találták, hogy a különböző szervek még a kutatóknak sem engedtek betekintést az iratokba. Javaslom, hogy a szerződések és az iratok legyenek hozzáférhetőek a pályázók, a civil szervezetek vagy a gazdasági érdekvédelmi szerve zetek számára is, hogy valóban megvalósuljon az átláthatóság. A törvény megkerülhetőségét csökkenteni kellene az 1. § által meghatározott szervezetek 30 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedésével közfeladatot megvalósító gazdasági társaságokban is. Az el járás gyorsítása érdekében a módosítás a fajlagos árak statisztikáit az internet segítségével tegye gyorsabbá és összehasonlíthatóvá, természetesen a Közbeszerzési Értesítőben is. Az ajánlati felhívás kötelezően tartalmazza az értékelési szempontok fontoss ága szerinti pontszámait és az értékelési táblázatot is, hiszen a szempontok egyszerű fontossági sorrendje, amelyet ma a szabályozás tartalmaz, nem teszi egyértelművé az értékelést, ezzel tág teret ad a szubjektivitásnak és a csalásoknak. A Közbeszerzési É rtesítő szerkesztőbizottsága gyakran észleli a törvénysértést már a kiírásoknál, az ajánlatkérő felhívásokban is, ezért célszerű lehetővé tenni, hogy joga legyen a döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére. Megjegyzem: a törvény mai szövege szerint amenn yiben a döntőbizottság tudomására jut a jogsértés gyanúja, akkor az eljárást meg lehet indítani, éppen ezért tartom kevésnek a hivatalból indított eljárások számát, azt a négy esetet. A döntőbizottság jelenlegi gyakorlata során nem szabja ki a magánszemély ekre lehetséges bírságot, ezzel nem bírja rá a vezetőket a szabályos eljárás betartására, s ezért javaslom a Közbeszerzési Tanácsban a személyi változtatásokat. Megjegyzem: egy ilyen bonyolult kérdés szabályozásánál, mint a közbeszerzés - részletesen most nem fejtem ki, hogy miért bonyolult, mert ez triviális , ha a soksok szabály betartásával szemben kevés a szankció, az ellenőrzés, akkor valamilyen egyszerűsítő feltételt érdemes tenni, s ez a felelős vezető felelősségének tényleges megerősítése. Polgárm esterként azzal a tudattal dolgoztam, hogy pontosan be kell tartani a szabályokat, takarékosnak kell lenni, s azt gondoltam, hogy engem egyébként fenyeget ez az 500 ezer forintos bírság. De úgy látszik, nem fenyegetett, mégis szabályosan dolgoztunk. Ki kel l jelölni az ellenőrző szervezetet. Az eljárások nagyobb számban történő utóellenőrzése szükséges a visszaélések számának leszorítására. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy a kriminálpszichológusok azt mondják, hogy a felfedezés valószínűsége, a felfedez éstől való félelem
