Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
86 az ő köre a francia körből származik, ennek következtében ő bizony nem tartotta ezt olya n mértékben fontosnak, és ebben meglehetősen súlyos elítélésben volt része. Éppen azt mondták, hogy tarthatatlan a francia, igen magas tárgyalásos arány. Én tehát nagyon is az Európai Unió általános álláspontján vagyok. A nyílt és meghirdetett tenderek ará nyának jelentős növelése válik szükségessé a következő időszakban. Mégis, minden pozitív tendencia és vélemény ellenére valóban az a helyzet, hogy bizonyos üzleti és beruházási körökben jelentős hajlam van a közbeszerzési szabályok megkerülésére és kijátsz ására. Többen elmondták, hogy nem zárható ki a korrupció veszélye. Ahogy a Közbeszerzési Tanács egyik tagja fogalmazott néhány nappal ezelőtt: "A korrupció egyik ága ma a közbeszerzések megkerülésére vagy manipulációjára irányul." Magyarul a korrupció mind enütt megtalálja a maga kiskapuját, kisútját, miután látja, hogy nem lehet kikerülni a közbeszerzési eljárást, ezért most a közbeszerzéseket célozta meg elsősorban, és nyilván megpróbálja ennek a lehetőségét megtalálni. Később akartam elmondani, de itt mer ül fel az a kérdés, hogy az eljárások során igazából mi a helyzet. Az azonos tárgyú közbeszerzés fogalmi köre nem eléggé tisztázott, talán nem emelték ki eléggé képviselőtársaim előzetesen. Azaz az eljárásba vont tervezett beruházások, befektetések indokol atlan részekre bontása megelőzendő, tehát mindenképpen olyan probléma, amely igen jelentős volt az elmúlt időszakban. Ami a közbeszerzési eljárásra vonatkozó figyelmeztető, javításért, módosításért kiáltó témákat illeti - és ez nyilván a most benyújtott tö rvényjavaslatra vonatkozik , csak néhány, nagyobbrészt már ismertetett gondolatkörre vonatkozik. A közbeszerzési eljárásba bevont versenyeztetés aránya növekszik ugyan, de nem eléggé még, tehát a megítélésünk szerint alacsony. A GDPhez viszonyított mérté ke az Európai Unióban jelenleg 1012 százalék, Magyarországon ez becslések szerint - nem tudom, hogy az elnök úr alátámasztjae ezt - 35 százalék körül van. Ez tehát az Európai Unióban egyelőre arányaiban is lényegesen magasabb, és az én megítélésem szeri nt valóban nem kedvező a nyílt eljárások aránya. Ez a 64, illetve 71 százalékos arány, amiről már szó volt, megítélésem szerint mindenképpen növelendő. Különösen kifogásolandó a hirdetmény nélküli eljárások aránya. Többen utaltak az eljárások bürokratikus jellegére. Ez a work to rool a legveszélyesebb helyzet. Ha valaki szabály szerint intézi a dolgokat - Latorcai elnök úr is utalt erre , ez valóban, és ebben igaza van a képviselő asszonynak, akár három hónapig is eltarthat. Tehát a szabályok tökéletes bet artása megbosszulja önmagát. Ez mindenképpen súlyos ellenható tényező, ezt tehát meg kell oldani. Nem kellő az ellenőrzés, nem kellően hatékony az ellenőrzés - erre többen utaltak. A Közbeszerzések Tanácsának, illetve a mellette működő döntőbizottságnak er re nincs kapacitása, nincs kellő lehetősége, a törvény szerint jelen pillanatban nem is a feladata. Ugyanakkor az Állami Számvevőszéket - amelynek elnökét megkerestem ebben az ügyben úgy is, mint a számvevőszéki bizottság tagja , ösztönözzük erre, amennyi re csak lehet, de ez az Állami Számvevőszék hatékonyságát sem engedi kellően kihasználni. Egyszerűen képtelenség ezt az Állami Számvevőszék eszközeivel kellően követni, inkább csak példaszerűen, példastatuálásszerűen tudja ezt megoldani. Úgy, ahogy példáu l ez az egyik legfontosabb példája a brit parlament mellett működő auditáló szervezetnek, az audit officenak, de ők is csak példaszerűen tudják ezt használni. Ugyanez a helyzet a kormányzati ellenőrzés lehetőségeivel, amelyet még inkább meghaladnak az itt eni feladatok. Tehát ezek tevékenysége nem pótolja a folyamatos ellenőrzést. Megítélésem szerint ezt mindenképpen meg kell erősíteni. A közbeszerzések rendszerezett, feltehetően ügyeket követő ellenőrzésére sokkal nagyobb szükség lesz a jövőben, mint eddig , az átláthatóság és a tisztaság érdekében. Több kritikus pont is megfogalmazható, például a központosított közbeszerzések rugalmasságának növelése megfogalmazódott a tanácsban is, és azt hiszem, hogy ez jelzésnek szánva is fontos dolog; de a rugalmasságna k természetesen nem a hatékonyság ellen ható növelése és megoldása.
