Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
85 mert a veszt es vállalkozók tudják, hogy a megkötött szerződést gyakorlatilag nem lehet meg nem történtté tenni. Az erkölcsi elégtétel pedig kevés, és a vállalkozók tudják, hogy az üzlet elment. Az erkölcsi elégtétel pedig csak fáradsággal és költséggel jár, és általáb an rossz képet rajzol a vállalkozóról, ha másokat feljelentget. A rendszer elhibázottságát jelzi az is, hogy nincs tudomásunk olyan ügyről sem, hogy valamely vesztes vállalkozó igazának megállapítása után kártérítésre perelt volna, vagy hogy a nem ritkán t öbb éves jogorvoslati eljárás után polgári bírósághoz fordult volna a szerződés semmisségének megállapítása érdekében. Az elmondottakra figyelemmel szükségesnek tartjuk e problémakör részletes vizsgálatát és feltárását s a jogorvoslati rendszer teljes átgo ndolását. Mindezekkel a kritikai észrevételekkel együtt és tekintettel arra, hogy a közbeszerzésről szóló törvény módosítása már a birtokunkban van, a Kisgazdapárt részéről a beszámolót elfogadjuk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Lotz Károly, az SZDSZ képviselője; őt Gémesi György, az MDF képviselője követi. Megadom a szót Lotz Károly úrnak. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A közbeszer zésekről szóló '95. évi XL. törvény alapvetően fontos, jó törvény, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mint ahogy hallottuk, az értéke két év alatt megkétszereződött, és azt hiszem, a korrupciónak - talántalán azt lehet mondani - az egyik legfontosabb e llenszere, minden problémájával együtt. A tisztaság, az átláthatóság irányában talán az egyik legdöntőbb lépés volt az elmúlt időszakban. Megítélésem szerint a Közbeszerzések Tanácsa jól látta el a feladatát, döntő szereplője volt ennek a sikeres kezdetnek - hiszen ez még csak kezdetnek tekinthető , minden, előbb említett korlátaival, kötöttségeivel és nem kellő lehetőségeivel együttesen. Hatását valóban milliárdokban lehet mérni. Ezt valószínűleg jó lenne megpróbálni jobban kimutatni. Ez egy újabb ösztönz ést adna a tanács és az egész eljárás jövőjének. A nemzetközi visszhang alapvetően jó. Számunkra elsősorban az európai uniós visszhang a fontos. Jövő héten itt, Magyarországon lesz az Európai Parlament és a magyar parlament 11. vegyes bizottsági ülése. Ann ak a pontnak, amely ezzel is foglalkozik, az Európa Parlament részéről Habsburg Ottó, a mi részünkről szerény személyem lesz a képviselője, ezért röviden elmondanám azt - amit esetleg nem mindenki ismer , hogy mi az Unió jelenlegi véleménye erről a most e lkészült jelentés alapján. Az Unió igen pozitív hangnemben emlékezik meg ebben a jelenlegi jelentésében a közbeszerzési törvényünkről, annak hatásáról, kifejezetten jónak tartja az átláthatóság és a transzparencia irányába történő lépés tekintetében. A jog harmonizáció egyik jó példájának tekinti, tehát alapvetően harmonizált törvénynek, felsorolván néhány problémát. Ezek a problémák ismertek, és itt lényegében elhangzottak. További szigorítást sürget, különösen a közszolgáltatások szférájában. Ezzel kapcsol atban Latorcai elnök úr, illetve Berényi elnök úr is tett említést elég részletesen. Ezzel nem kívánok foglalkozni, de ez egy alapvető kérdés, a közszolgáltatást - szeretném hangsúlyozni - kétszer is kiemeli. Problémákat halványan felvázol az úgynevezett h elyi preferenciák tekintetében. Erről is részletesen szó volt, néhány mondattal ezt még a későbbiekben kiegészítem. (19.50) És természetesen, ami ugyancsak elhangzott: az Európai Unió sürgeti a nyílt és meghirdetett tenderek arányának növelését. Itt vitába szállnék Koppánné Kertész Margit képviselőtársammal. Nem tekintem nagyon jó példának és az Európai Unió sem tekinti jó példának a francia 52 százalékos tárgyalásos arányt. Ha ön hallotta volna - nekem szerencsém volt hallani, az Európa Parlament képviselő inek - Madame Cresson volt miniszter asszony meghallgatását, ez a téma konkrétan felmerült, és rendkívüli módon elítélték, miután Madame Cresson éppen azt mondta, hogy