Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
779 működési szabályzatát az alaptörvény tartalmazza, Balczó képviselő úr, nem pedig végrehajtási utasítások és ágazati törvények! De sajnos nálunk ugye a szolgálati törvény mondja ki azt, hogy hat évre választják, és a szolgálati törvény mondja ki, hogy milyen esetben lehet felmenteni. De elég k orrekten szabályozza, hisz ez azért már az Ellenzéki Kerekasztal kritikáját mutatja, hogy a felmentés csak a köztársasági elnök javaslatára történhet, és csak akkor, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható módon nem képes feladatát ellátni - csak ebben az esetben lehet felmenteni. A javasolt megoldás, amit a kormány előterjesztett, azt mondja, az alkotmány azt mondja, hogy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kinevezi - jól tudjuk, hogy ez a kinevezési jogkör formális, tehát lényegé ben a miniszterelnök dönt a legfőbb ügyész személyéről ; határozatlan időre kell kinevezni; felmentéséről a szolgálati törvény úgy rendelkezne, hogy felmenthető, ha feladatát nem képes ellátni - ez még egybeesik a jelenlegivel , és a miniszterelnök javas latára akkor is fel kell menteni, pontosabban a köztársasági elnök ki kell mondja a hivatalvesztését a legfőbb ügyésznek, ha megtagadja az igazságügyminiszter utasításának a végrehajtását, és az ügyészségi törvény szerint az igazságügyminiszter utasításá t a legfőbb ügyész akkor is köteles végrehajtani, ha az jogellenes, vagy a legfőbb ügyész jogi szakmai meggyőződésével ellentétes. Tisztelt Képviselőtársaim! Erre nincs példa az európai jogrendszerben! Ilyenre katonai szervezetekben van példa és a szovjet jogrendszerben, a szovjet típusú ügyészségben, ott igen, ott valóban nem volt lehetőség megtagadni - vagy ha a jog biztosította volna is a lehetőséget, a gyakorlat nem tette lehetővé. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvény így elfogadhatatlan! És akkor általánosságban mondom: természetesen jogforrási oldalról mind a hatályos szabályozás, mind az előterjesztés nem állja ki a kritikát, mert az alaptörvényben kell lenni az összes garanciális rendelkezésnek a korszerű megoldás szerint. De ez nem jelent i azt, hogy egy hiányos, de úgyahogy elfogadható megoldást egy rosszabbra váltsunk fel! Elmondták az előttem szólók, hogy a szervezett bűnözés vagy egyáltalán a bűnözés és az ügyészségnek a kormány alá rendelése vagy végrehajtó hatalomtól függetlensége kö zött semmiféle okozati összefüggés nincs. Ellenkezőleg, a tapasztalatok az ellenkezőjét mutatják, és csak idéznék - nem fogom felolvasni, noha itt vannak, kikészítettem az idézeteket, de nem untatom önöket ezzel , hogy 1871ben itt, a magyar parlamentben tekintélyes, nemzetközi hírű jogászok, Finkey Ferenc és társai igen hevesen érveltek az ellen, hogy a kormánynak alá legyen rendelve az ügyészség, mert mint mondták, minél nagyobb befolyása van a végrehajtó hatalomnak az ügyészségre, annál nagyobb igyekeze ttel fogják az ügyészek, legalábbis jelentős részük, keresni a végrehajtó hatalom kegyeit, hisz egzisztenciálisan attól fognak függeni. (22.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a középeurópai régióban, ahol a civil kurázsi még nem igazán általános, ahol a z apparátusok még évtizedeken keresztül arra szocializálódtak, hogy mindenféle elvárásokat teljesítsenek, talán ne tegyük ki ekkora kísértésnek sem a kormányt, bármilyen pártállású legyen a kormány. Leírtam, sajtóban is megjelent, hogy bármilyen pártállású igazságügyminisztertől én személy szerint, meggyőződésem szerint elvitatom még évtizedekig Magyarországon azt a jogot, hogy utasíthassa a vádhatóságot. Nem tennék ki ekkora kísértésnek ma politikust Magyarországon. Mert messze vagyunk attól a demokratiku s közélettől, ami az angol igazságügyminiszter... - most idézőjelben mondom, tudjuk, ott nincs igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész egyben kvázi igazságügyminiszter is és őt is megilleti ugyan az utasítás joga, de éppen egy interjúban olvastam, megkérd ezték tőle, hogy élte már ezzel a jogával egyedi ügyben. Azt mondta, majd bolond lenne, azonnal belebukna, le kellene mondania, olyan támadásoknak lenne kitéve, az ügyészek olyan felháborodottan utasítnák vissza. Hol vagyunk mi ettől, kérem?! Tehát az a v éleményem, hogy ugyan lehet kormány alá helyezett ügyészségről jogszabályokat, törvényt alkotni, az is működhet korrekten, de nem olyan látszat garanciális rendelkezésekkel, mint
