Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
780 amit az előterjesztés tartalmaz. Épp ezért jó szívvel ezt én semmilyen körülm ények között nem tudom megszavazni. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra jelentkezett Salamon László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. SALAMON LÁSZ LÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyészség alkotmányos helyzetéről folyó vitában a FideszMagyar Polgári Párt nemcsak a mai alkalommal, hanem már a vita korábbi szakaszában részletesen kifej tette véleményét. Itt azonban ellenzéki megszólalások újból olyan kérdéseket emelnek ki, amelyekkel kapcsolatosan, úgy gondolom, szükséges a válaszokat megismételni ahhoz, hogy azért a vitában egyfajta egyensúly alakuljon ki vagy legalábbis jöjjön létre. ( Dr. Hack Péter elhagyja az üléstermet.) Amivel most röviden foglalkozni szeretnék - hangsúlyozom, elmondtuk már, részleteiben ki is fejtettük hónapokkal ezelőtti üléseken , az az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzetének a megoldatlansága. Erre a gondol atra különösen Wiener képviselőtársam felszólalásából az a megjegyzés inspirált, amikor Wiener képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a legfőbb ügyész politikailag felelős a parlamentnek. Ez nem igaz, szakmailag, alkotmányjogilag ez egy megalapozatlan állapítá s. A legfőbb ügyész politikailag nem felelős a parlamentnek. Legyen szabad nekem itt most ellenzéki véleményekre hivatkozni. Az alkotmányügyi bizottság azon ülésén - dátum szerint ezt most pontosan nem tudom megjelölni , amikor ennek az alkotmánymódosító javaslatnak és törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát tárgyaltuk, Hack Péter képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy az ügyészség, pontosabban a legfőbb ügyész parlamenti felelőssége közjogi fikció. Nem én mondtam ezt, nem a FideszMagyar Polgári Párt mondta, hanem az SZDSZ igen tisztelt képviselőjének a mai napon is ebben a kérdésben megszólalt tanult képviselője fogalmazta meg azt a nyilvánvaló véleményt, hogy az az alkotmányos rendelkezés, hogy a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja , és hogy a legfőbb ügyész interpellálható, ez tulajdonképpen valóságos közjogi, valóságos politikai felelősséget nem eredményez. Így a parlamentnek történő alárendeltség közjogi fikció. Ha a legfőbb ügyész politikailag felelős lenne a parlamentnek, akkor politikus lenne. Márpedig mindenki tudja, a gyakorlat is ezt mutatja, hogy a legfőbb ügyész ebben az országban nem politikus, politikán kívül álló személy, úgy is viselkedik, a magatartása a köztisztviselői magatartásnak felel meg. Hadd tegyem hozzá: nagyo n helyesen, mert nem az a dolga, hogy politikus legyen. Ennek a körülménynek az érzékeltetéséhez emlékeztetnék, hogy különösen az elmúlt ciklusban számtalan interpellációt kapott a legfőbb ügyész, nagyon kemény támadásokat, amelyekben egyes akkori ellenzék i képviselők a kormányzat bűnüldözési politikáját kérték számon a legfőbb ügyészen. Tehát az ügyésszel szemben az interpelláció alkotmányjogi eszközével élve politikusi magatartást kértek számon, vele szemben mint politikusként léptek fel, az ő felelősségé t mint politikus felelősségét vetették fel, és az volt a sajátságos ellentmondás, hogy a legfőbb ügyész ezekre az interpellációkra köztisztviselőként reagált. És bizony, ez az Országgyűlés adott esetekben való állásfoglalásainál nem mindig következetes sza vazásokban is megnyilvánult. Úgyhogy itt egy alkotmányjogi zavar van, itt egy szereptévesztés van, egy alkotmányjogilag rendezetlen, megoldatlan kérdés, mert végül is az ügyészség tevékenységéért ma nincs politikailag felelős tényező. Ma nincs politikailag felelős tényező, mert a kormány nem felelős az ügyészség tevékenységéért politikailag, s a legfőbb ügyész sem politikai felelősséget visel, hanem élén áll ennek a szervezetnek, mint annak a vezetője, mint annak a parlament által megválasztott vezetője. Eg yébként itt függ össze az a kérdés is, hogy bűnüldözés és ügyészség alkotmányos helyzete. Egyet biztos meg lehet állapítani, túl azon - nem akarok részletekbe menni , amire államtitkár úr is
