Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
778 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérném szépen a mozgó mikrofont odavinni! (Megtörténik.) DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tiszt elt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Hack Péter és Wiener György számos mondandómat elmondták, épp ezért ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni. Az európai jogfejlődésnek azért néhány mozzanatát még kiegészíteném az elhangzottakhoz képe st. Franciaországban, ahol tulajdonképpen a nagy francia forradalommal alakult ki az az ügyészségi modell, amelyet a civilizált polgári demokratikus Európa követ vagy követett a hetvenes évekig, pontosabban a második világháború végéig, mert ez a gyakorlat először 1946ban szenvedett csorbát, pontosan az önkényuralmi rendszerek, a náci rendszer után több európai országban szakmai körök kezdeményezték, hogy az ügyészség függetlenedjék a végrehajtó hatalomtól. Franciaországban pedig a legutóbbi években igen s zéles körű mozgalom bontakozott ki a szakmában, hogy az ügyészséget függetleníteni kell - Wiener György képviselő úr már említette a '93as törvénymódosítást. Chirac köztársasági elnök úr 1996ban személyesen jelentette be, hogy ő nyújt be törvényjavaslato t, amely törvényjavaslat szerint az ügyészség teljesen függetlenné válik a végrehajtó hatalomtól. Ezt a koncepciót '97ben a francia kormány elfogadta, és a törvényjavaslat szakmai vitája folyik. 1976ban Portugáliában, tehát egy új, európai, korszerű, dem okratikus intézményrendszert kialakító új demokráciában már a parlamentnek rendelték alá az ügyészséget. Spanyolországban csak egy közelítő megoldással, tehát egy felemás megoldás történt, de ott is jelentős csorbulást szenvedett a végrehajtó hatalom befol yása; és a '90es években számos európai országban: Ausztriában, Németországban korlátozták igen erőteljesen a kormány beavatkozási lehetőségét. A legutóbbi időben pedig, jól tudjuk, Olaszországban az ügyészség, pontosabban a vádhatóság funkcióját betöltő vizsgálóbíróknak a végrehajtó hatalomtól teljes függetlenítése eredményezte azt, hogy egyáltalán a tiszta kezek politikája elindulhatott. Tehát szemtanúi voltunk, akik az utóbbi húszharminc évben figyelemmel kísértük az európai büntetőjogfejlődés esemén yeit, hogy a korrupcióellenes küzdelem csak azokban az országokban vált igazán eredményessé, ahol a végrehajtó hatalomtól, vagyis a politikától függetleníteni tudták kisebbnagyobb mértékben vagy teljesen a vádhatóságot. Tehát ennyit erről. Ami pedig a ben yújtott törvényjavaslatot illeti..., de bocsánat, még itt az SZDSZ álláspontjáról Hack Péter nagyon helyesen elmondta, különben én mondtam volna el, hogy az SZDSZ álláspontja különböző programfüzeteiben mi volt, különböző választási programjaiban, és azt i s elmondom: nem volt egységes az SZDSZen belüli álláspont, én legalábbis mindig elleneztem ezt a megoldást, noha elfogadom akár most is, hogy lehet korrekten szabályozni, és korrekten működhet a kormánynak alárendelt ügyészség is. Mind a két megoldás lehe t korrekt. De tisztelt államtitkár úr, az önök által benyújtott törvényjavaslat híján van azoknak a garanciális rendelkezéseknek, amelyek számomra ezt elfogadhatóvá tennék! Sőt, Balczó Zoltán képviselő úr igen jó szándékú felszólalására is reflektálok: pél da nélküli ez a megoldás! Egyetlen európai országban nincs példa arra, hogy ilyen módon a végrehajtó hatalom kontrollálatlanul, garanciák nélkül befolyásolhatná az ügyészség tevékenységét. És akkor csak néhány idézet, hogy miben különbözik a jelenleg hatál yos magyar szabályozás a törvényjavaslat szerinti szabályozástól. Csak a legfontosabbat, részben a netán létező hallgatóság számára is, mert itt azért nagyon magvas mondandók elhangzottak. És hozzátegyem, egyetértek Répássy képviselő úrnak azzal a megjegyz ésével, hogy nem korszerű a jelenlegi szabályozás - de még mindig korszerűbb, mint amit önök előterjesztettek! A jelenleg hatályos szabályozás szerint az alkotmány azt mondja, hogy a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, határozatlan időre, és ami ko rszerűtlen, hogy ezt kiegészítendő nem az alkotmány tartalmazza a további nagyon fontos rendelkezéseket, mint ahogy minden fejlett demokráciában minden alkotmányos alapintézmény összes fontos, garanciális szervezeti és
