Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSEH SÁNDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
73 A várossá nyilvánításra vonatkozó előterjesztést követhetőnek és elfogadhatónak l átjuk. Fenntartásunk a határidőkre vonatkozóan itt is visszatér. Szívesebben támogatnánk a folyamatos lehetőséget, egyetértve, illetve megértve azt a gondolatot, hogy az önkormányzati választás esztendejében esetleg az esztendő zsúfoltsága miatt is, akár e tikai vagy morális okok miatt is a várossá nyilvánítás, illetve feladatai ne terheljék az adott település önkormányzatát. Egyetértünk az ajánlásnak azzal a részével, mely szerint a belügyminiszter a várossá nyilvánítás elbírálásába szakembereket von be. A döntés közzétételét nehézkesnek, körülményesnek érzem, erre rövidebb, rugalmasabb módot látnék célszerűnek. A területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között a következő szakasz. Itt a 18. §ban elő terjesztettekkel egyetértünk. A 19. § megyei jogú várossá nyilvánítással foglalkozik. Itt csak egyszer tesz határnapról említést az előterjesztés, amely akár folyamatosságot is feltételezne, ha az egészre nem vonatkoznának az előzőekben leírt és már többsz ör említett határidők. A fővárost érintő területszervezési ügyekkel foglalkozó paragrafusban a becsatlakozásra, illetve összevonásra vonatkozóan nincsenek aggályaink. A kiválásra, szétválásra néhány kérdést a későbbiekben még megfogalmazunk. Az elmúlt évti zedek gyakorlata volt a nagyközségi közös tanácsok létrehozása, szomszédos települések termelőszövetkezeteinek összevonása, sőt esetenként nem szomszédos települések közigazgatási vagy gazdasági kapcsolódása is. Ezek megszűnésével néhol még mindig rendezet len, megoldatlan, az ott élőket hátrányosan érintő állapotok lelhetők fel. Példaként megemlíteném szülőtájamat, Szatmárt. Szülőfalumat, Gebét - mai nevén Nyírkáta - közigazgatási vonatkozásban az egyik irányban szomszédos Hodásszal vonták össze, a falu ter melőszövetkezete azonban a másik irányba szomszédos Nyírmeggyes termelőszövetkezetével egyesült. Mezsgyék szűntek meg, melyek helyett újakat húzott a történelem. Tagosítás, új helyrajzi számok, közbenső tanyák hovatartozása változott meg, új telekkönyvi és földnyilvántartási, illetve regisztrálási szisztéma született. A települések szétválása, a termelőszövetkezetek felbomlása gyakorlatban ugyan megtörtént, de nyomában rendezetlenség, mondhatni, máig tartó káosz uralkodik. Megértem az általános indoklás érv eiben megfogalmazott okokat, amelyben első és legnyomósabbként szerepel az Alkotmánybíróság 15/1998as határozata, melyben az Országgyűlést arra szólítja fel, hogy e tárgyban mulasztásból eredően bekövetkezett alkotmánysértését 1998. december 31éig pótolj a. Kérdezem illő tisztelettel az Országgyűléstől, előttünk vagy mögöttünk vane ez a dátum. Az Alkotmánybíróság határozatának teljesítése nem foge egy rövidesen újra módosítandó, fölöslegesen vitatott törvénykezési munkát és törvényt eredményezni? Több mi nt körvonalai látszanak a választójogi törvény megváltoztatásának és a közigazgatási rend megváltoztatásának is régiók elvén. A régiók kialakítása települések, mezsgyék, választókerületek határait rajzolja át. A megfogalmazottakra vonatkozó törekvések napi szóbeszéd, hivatalos és nem hivatalos kinyilatkozások formájában kapnak nap mint nap nyilvánosságot. Többpárti egyeztetések történnek, és körvonalai látszanak egy parlamenti előkészítő bizottságnak. Úgy tűnik, hogy ebben a parlamenti ciklusban esélye van a közigazgatás átszervezésének és a választójogi törvény megváltoztatásának. Nem lennee célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb mindezt együtt rendezni vagy legalább e törvényi előterjesztést is célszerű mértékben a jövő felé fordítani? A magam részéről sz ívesen láttam volna utalásokat erre vonatkozóan. Az általános indokolás felsorolja az 1990 óta történt településegyesítések, várossá nyilvánítások, területátcsatolások számát, és utal a folyamatban lévő ügyekre, kezdeményezésekre, mely alátámasztani látszi k arra irányuló ajánlásunkat, miszerint az előterjesztő és a vitában részt vevő képviselőtársaim figyelmébe ajánlom a folyamatosságot, illetve az előterjesztésben az elbírálások, a döntések meghozatala és a döntés kihirdetésére szánt négy év szűkre szabott egy esztendejének egy tágabb határidőre történő módosítását, illetve a folyamatosságot.
