Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSEH SÁNDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
74 Az előterjesztésben foglaltakat érveink fenntartása mellett szükségesnek látjuk, különös tekintettel az Országgyűlés Alkotmánybíróság által megfogalmazott mulasztásos törvénysértésére, ezért az Országgyűlésnek vitára ajánljuk. (18.50) Hiányolom és további átgondolásra ajánlom azon kistelepülések sorsát - Baranya, Borsod, Szatmár megyében , amelyek lakossága elvándorlás, kihalás folytán néhány főre csökkent. E település ek fennmaradása, kulturális, oktatási és egyéb gondjai összevonással, közös közigazgatással, esetleg központi támogatással, vagy mi más módon oldhatók meg? Köztudott a Belügyminisztérium tagoltsága és a belügyminiszter úr túlzott leterhelése is. Nem kíváno m nehézkessé tenni, sem bürokráciával terhelni a döntést, mégis megfontolásra ajánlom azt a véleményt, mely szerint szerencsésebbnek látnám egy, akár tárcaközi szakmai bizottság döntési jogkörébe helyezni az előterjesztésben a belügyminiszterre testált els őfokú elbírálást, annál is inkább, mivel a belügyminiszter hol rendőri szakember, hol szakmai ismeretektől távol álló politikus. Így nem biztos, hogy a legjobb szakmai döntés a mindenkori belügyminiszter egyszemélyi döntése. A területszervezésről szóló tör vény fontos részét képezi az ország demokratikus közigazgatási és jogrendszerének, a közösségek szuverenitáshoz fűződő jogának. A településegyesítésekkel kapcsolatban kiemelkedő történelmi jelentőségű volt fővárosunk megteremtése, Pest, Buda, Óbuda egyesít ése. Aztán voltak később szomorú és tragikus eseményekkel járó történések is, a faluösszevonások, amelyek több esetben hatalmi centralizáció elemei voltak, amikor nemcsak a közösségek, hanem az emberi szabadságjogok is sérültek. Nem biztos, hogy szerencsés volt a járások megszüntetése. Meggyőződésem, hogy a járásoknak ma is helye lenne a magyar közigazgatásban, és ha nem is korábban, de a régiók megalkotásánál újra napirendre kerülhet létjogosultságuk. Az ésszerűtlen centralizáció a magyar falvak pusztulásá nak kártékony folyamatát is elindította, és most nekünk kell nem kis költséggel a káros folyamatokat leállítani, sőt visszafordítani. Az iskolák, a falusi könyvtárak, a különböző közösségi intézmények bezárása lerombolta falvainkban a kultúra alapjait is. Falvak sokaságában szűnt meg az iskola, mert körzetesítették. Nem maradtak közintézmények, megszűnt az orvosi rendelő, bezárt a gyógyszertár, bezárt a posta, a takarékszövetkezet, a bolt, és sorolhatnánk még a falupusztulás elemeit, a társadalmi közösségek , a vallásgyakorlás veszteségeivel is. Nem véletlen tehát az óvatosság és a körültekintés, ahogyan ezt az indítványt fogadjuk, és féltő gyanakvással vesszük kezünkbe az előterjesztett törvényjavaslatot. A törvényjavaslat áttanulmányozása során támadt kétel yeinket jobbító szándékkal fogalmaztunk meg, a törvényjavaslat általános vitájára tekintettel természetesen nem a teljesség igényével. Megpróbáltuk néhány e tárgyban fontosnak ítélt gondolatunkat az Országgyűlés bölcs megfontolásába ajánlani. Így arra is f elhívnám képviselőtársaim és az előterjesztő figyelmét, hogy a településösszevonás nem eredményezheti sem a lakóhelyi infrastruktúra csökkenését, sem a jóléti szociális ellátás visszaesését, az egyéb, például kereskedelmi ellátás csökkenését, a társadalmi közérzet romlását, a települési komfortfokozat csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, csak ott és akkor érvényesülhet, ha a lakosság életkörülményei, az ellátás, a társadalmi közérzet jelentős javulását eredményezi. Erre a törvényben megfogalmazott garanc iák kellenek. A településszervezéssel felmerülnek különböző adminisztrációs problémák. Ezek rendezését e törvényben vagy ehhez kapcsoltan párhuzamosan szükségesnek látnánk rendezni. Miről is van szó? A személyi igazolványokban, jogosítványokban, útlevelekb en, társadalombiztosítási, adónyilvántartási és minden más személyi okmányban közigazgatási változás bekövetkeztével címváltozásokat kell módosítani. Erre gondolva az új személyi okmányok bevezetése alkalmas lehetne az említett zavarok kiküszöbölésére.
