Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Csabai Lászlóné (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Hol van a pedagógusok 16+3, a nem pedagógusok 13 százalékos béremelésének fedezete az önkormányzatok költségvetési támogatásában?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
698 ellenére hány önkormányzat és pedagógus érzi úgy, hogy félrevezették és becsapták? (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban .) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő asszony kérdésére Pokorni Zoltán oktatási miniszter úr válaszol. Miniszter úr, önt illeti a szó. POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy interpellációs kér désében a jó szándékomat nem vonta kétségbe - én sem teszem ezt önnel kapcsolatban. Hiszen abban egyetértünk, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, hiszen 1992höz képest 1998ra, az előző kormány működésének végére az összes szellemi foglalkozásúakhoz kép est a pedagógusok bérének aránya az 1992. évi 80,2 százalékról 68 százalékra zsugorodott. Ezért ez az emelés múlhatatlanul szükséges. Ezért döntött úgy a parlament - meggyőződésem, hogy önnel együtt , hogy januárban 16 százalékos, majd a minőségi bérpótlé k átcsoportosításával szeptembertől újabb 3 százalékos béremelésre legyen mód a pedagógusok esetében. Ezt a közalkalmazottakról szóló törvény garantálja is. A technikai dolgozókra vonatkozóan pedig 13 százalékos bérnövekedésre vonatkozó ajánlást fogalmaztu nk meg. Az ön kérdése az, hogy mindez mibe kerül, és hol van erre a fedezet. A pedagógusok bértömege 1998ban 126 milliárd 984 millió forint, ez növekszik 1999re 146 milliárd 241 millió forintra. A különbözet 19 milliárd 257 millió forint. A nem pedagógus ok, tehát úgymond, a technikai dolgozók bérének tömege tavaly 41 milliárd 647 millió forint volt, az idén 46 milliárd 188 millió forint lesz. A pedagógusok és a technikai dolgozók béremeléséhez szükséges összeg 23 milliárd 798 millió forint. A munkaadói já rulék, ami ehhez hozzájár még, munkáltatói járulékkal együtt 26 milliárd 381 millió forint. Az összes oktatási normatíva, ami az önkormányzatoknak jár, 1998ban 186 milliárd forint volt, 1999ben 216,7 milliárd forint. A különbözet 30 milliárd forint. A 30 milliárd forintból a 26 milliárd 381 millió forint országos átlagban kifizethető, ezért továbbra is azt gondolom, hogy ez a fedezet rendelkezésre áll, ezen felül még további 4 milliárd forint van az önkormányzatok egészének kasszájában. Természetesen az a llokáció, a területi elosztás nem egységes, az önkormányzatoknak mindig több remélt vagy vállalt feladata van, mint amennyi pénze. Így előállhat az a helyzet, hogy az önkormányzatok máshol tervezett feladataikat az iskolánál, óvodánál forráshiányként tünte tik fel. Ezek nyilván indokolt feladatok, ezekről nem is kívánok vitatkozni, azonban ezeknek a forrását biztosítani nem az Oktatási Minisztérium kompetenciája. Végezetül: Eötvös József 1870ben a költségvetési vitánál azt mondta, hogy "Ne higgyék ezért, ho gy bármennyit áldozunk is mi, a nép képviselői, azt, amit a múlt elhanyagolt, egy év alatt helyrehozhatjuk. A nevelés előmozdításának lehet nagy akadálya a költségvetés, de én ily akadályt nem ismerek." - remélem, önök sem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Megkérdezem Csabai Lászlóné képviselő asszonyt, elfogadjae a miniszteri választ. Öné a szó, képviselő asszony. CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP) : Nem tudom elfogadni a miniszter úr válaszát, mert lehet, hogy a makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy minden pénz megvan, de a tizenhét megyei jogú város önkormányzatára készített anyag azt mutatja, hogy ezeknél a városoknál 2 milliárd forint hiány van. Önök a választási kampányban, illetve a kormányprogramban azt mondták, hogy nem elég az, hogy a gazdaság nagy mutatói jók, az embereknek, az önkormányzatoknak, a közösségeknek
