Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Csabai Lászlóné (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Hol van a pedagógusok 16+3, a nem pedagógusok 13 százalékos béremelésének fedezete az önkormányzatok költségvetési támogatásában?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
697 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 167 igen, 108 nem és 15 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Csa bai Lászlóné (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Hol van a pedagógusok 16+3, a nem pedagógusok 13 százalékos béremelésének fedezete az önkormányzatok költségvetési támogatásában?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Csabai Lászlón é, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez: "Hol van a pedagógusok 16+3, a nem pedagógusok 13 százalékos béremelésének fedezete az önkormányzatok költségvetési támogatásában?" cí mmel. Csabai Lászlóné képviselő asszonyt illeti a szó. CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselők! A költségvetési törvény előkészítése idején több alkalommal vettem részt önkormányzati érdekegyeztetési fórumokon. A t árgyalások eredménytelenek voltak, a parlamenti szavazáson kudarcot vallott az önkormányzati lobby. Az önkormányzatok hangja nem ért el a kormányig. Azóta elkészültek a helyi költségvetések, és mindenkitől hiányról lehet hallani. Némi elégtétel, hogy a hiá ny pártsemleges, mert Kaposvárott 695 millió forint, Nyíregyházán 545 millió forint. Az adatok bizonyítják, hogy az oktatási norma nem fedezi a törvényben előírt béremelési kötelezettségeket és az áthúzódó terheket. Nyíregyházán 580 millió forint kell a kö telező béremeléshez és az áthúzódó kötelezettségekhez, melyhez 364 millió forint normatívanövekedés társul. Így minden száz forintból 36 forintot az önkormányzatnak kell adni az oktatásban dolgozóknak. Nincs ez másként sem a nagyvárosokban, sem a kisebb te lepüléseken. Válaszolhatja ön, tisztelt miniszter úr, a kérdésre, hogy a társadalombiztosítási járulék csökkenése fedezi a költségeket. A válasz igaz lehetne, ha nem nőtt volna az egészségügyi járulék. Válaszolhatja ön, tisztelt miniszter úr, hogy a létszá mcsökkentés a fedezet, ha nem tudnánk, hogy a szakmai követelmények gátat szabnak a létszámleépítésnek, és hogy a leépítés évében nincs megtakarítás. Válaszolhatja ön azt, tisztelt miniszter úr, hogy a településen maradó szja növekedése is besegíthet. Igaz lenne, ha nem az szjara terhelték volna a szociális ellátás korábbinál nagyobb költségeit, és ha nem csökkentették volna felére a településüzemeltetési normatívát, és ha pontosan a múlt héten nem vette volna el a kormány az önkormányzatoktól az állami tá mogatás 1,9 százalékát, 8,4 milliárd forintot; ez Nyíregyházának 94 millió forint kiesést jelent. Tisztelt Miniszter Úr! Nincs semmi újság abban, ami történt ebben az évben. 1993ban az akkori kormány nem adta meg az Fkategória bérfedezetét. 1996ban, ami kor a bérfejlesztés beépült a normatívába, kevesebb volt, mint a szükséglet. A különbség mindössze az, hogy akkor két hónapon keresztül nem hitegették az egész országot és az érintetteket, hogy a pedagógusok fókuszált bérfejlesztést kapnak, és hogy a fedez et 100 százalékban benne van a normatívában. Tisztelt Miniszter Úr! Ön előtt három táblázat van. Az adatok ismeretében kérdezem: ön még mindig úgy tudja, hogy a közoktatás béremelését fedezi a normatíva növekedése? (15.50) Tudja ön, hogy a legjobb pedagógu sok 2530 százaléka szeptemberben, a minőségi bér megszűnése után fog rájönni, hogy nem növekedett a jövedelme? Tudja ön, hogy jó szándéka
