Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
69 egy közigazgatási egységet alkottak a nagyobb lakónépességű községgel, várossal, helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján válhattak, válhatnak újra önállóvá. Természetesen az új község alakításának nem feltétele az önállósodni kívánó településrész egykori önálló státusa. Az Alkotmánybíróság több konkrét ügy tárgyalásakor vizsgálta az önkormányzati törvény idevonatkozó rendelkezéseit. Legutóbb a 15/1998. (V.5.) számú ABhatározatában mondta ki, hogy az önkormányzati törvény idevonatkozó rendelkezése némely módon ellenkezik az alapszabállyal. Megállapítja, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén az érintett település választópolgárai közösségének joga van az általa kezdeményezett községi közjogi jogállás elnyerésére. A törvényi feltételek körülhatárolása azonban nem egyértelmű, nem világos, és bizonytalan rendelkezése sérti a jogbiztonságnak az alkotmányból fakadó köv etelményét. Ezért az Alkotmánybíróság az Ötv. egyik fenti elvárásnak nem megfelelő mondatát múlt év december 31. napjával megsemmisítette. Megállapította továbbá, hogy új község alakításáról, illetve községegyesítés megszüntetéséről a köztársasági elnök sz ámára készített belügyminiszteri előterjesztés kialakításának, továbbításának rendjét, valamint a köztársasági elnök döntéshozásának eljárási rendjét az Ötv. és más törvény sem szabályozza. Ezt a hiányt az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértésnek mi nősítette. Felhívta a figyelmet, hogy a szabályozatlanság folytán sérül a jogorvoslathoz való, alkotmányban biztosított alapjog. Az előttünk fekvő törvényjavaslat - nagyon helyesen - nemcsak az ABhatározatban foglaltaknak tesz eleget, hanem a területszerv ezési eljárás átfogóbb, általánosabb rendjét is biztosítja. A törvénytervezet szándéka szerint az önkormányzati törvény kapcsolódó rendelkezéseivel együttesen tartalmazza a területszervezési ügyek anyagi, jogi összefüggéseit, eljárási normáit. Úgy vélem az onban, hogy nem elégséges csupán azt vizsgálnunk, hogy megfelelünke ezáltal az Alkotmánybíróság elvárásainak. Mondatok törlésével, új rendelkezések megfogalmazásával elhárítottuke az alapjogok sérelmének veszélyét? Azt is érdemes értékelnünk, hogy a megs zülető új törvény és a szabad elhatározásból vagy kényszerűségből gyakran korrigált és csonkított önkormányzati törvény biztosítjae a törvényalkotó szándéka szerint kívánatos településszerkezet fenntartását, kialakítását. A területszervezési eljárásról sz óló törvény és ezzel összefüggésben az önkormányzati törvény leggyakrabban hivatkozott részei minden bizonnyal a lakott település átadásával, illetve az új község alakításának feltételeivel, eljárási rendjével foglalkozó szakaszok lesznek. Községegyesítésk or - nem tudom, hogy egyáltalán vane erre példa a rendszerváltozás óta - nem keletkezik érdekellentét, érdeksérelem, hiszen ha az új, egyesülni szándékozó települések valamelyike a kötelezően kiírandó helyi népszavazáson nemmel voksol, anyagi jogi helyzet e változatlan marad. Községegyesítés megszüntetésekor, lakott terület átadásakor a visszamaradt település érdekei viszont sérülhetnek. Akarata ellenére kerülhet a kiválás, szétválás előttinél hátrányosabb helyzetbe. Természetes igénye minden önálló helyi i dentitással bíró települési közösségnek - különösen, ha története során rövidebbhosszabb ideig már volt önálló jogállású település , hogy ismét önálló községgé váljon. Hajdan társközségként, illetve településrészként működő új önkormányzatok hihetetlen b első erőforrásokat mozgósítottak országszerte. Az önkormányzás révén, azáltal, hogy helyben lakó gazdái lettek egyegy falunak, olyan településfejlesztést, gazdagodást, rendezettséget tudnak felmutatni falvaink, melyhez képest aprópénz az önkormányzáshoz j uttatott költségvetési támogatás. Természetesen itt az önálló községi képviselőtestületek, és nem feltétlenül az önálló jegyzőségek, önálló hivatalok mellett érvelek. Mindezek ellenére megemlítem, hogy a tucatnyi lakossal, háromnégy családdal bíró falvak néha az önkormányzatiság, jogállamiság paródiáját is képesek felmutatni. Mi az a nagyságrend, lakosságszám, intézmények, infrastruktúra, mely továbbfejlődésre alkalmas települést eredményez? Milyen paramétereket, feltételeket szabjunk, hogy egyfelől megak adályozzuk a települések nemkívánatos szétaprózódását, másrészt a szabályozás összhangban legyen az alkotmányban rögzített alapjogokkal? Olyan törvényi szabályozás kívánatos, mely új
