Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
70 község alakítására együttes törvényi feltételeket határoz meg, és ezen eg yértelmű feltételek fennállása esetén az érintett településeknek joguk van a községi jogállás elnyerésére. Nos, e feltételrendszer időtálló megfogalmazására az önkormányzati törvény és annak módosításai ez idáig csupán sikertelen kísérletet tettek. (18.30) Az ide vonatkozó rendelkezés többször változott. Jelenleg hatályos szövege szerint a helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható olyan elkülönült, legalább 300 lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzat i jogok gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére, a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. A bekezdés eredetileg "jelentős csökkenése nélkül" szövegrészt tartalmazott. Tartalmazta továbbá, hogy a községalakítás f eltétele: alsó tagozatos általános iskola és körzeti orvosi rendelő fenntartása. Előírta: új község alakításának kritériuma, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak. Ez utóbbi rendelkezést az Alkotmánybíróság az elmúlt év december 31ével megsemmisítette. Megállapította ugyanakkor, hogy a feltételek szigorítása önmagában nem alkotmányellenes. Viszont "Az Ötv. 52. § (1) bekezdésének kifogásolt előírása egyrészt nem hat ározza meg az említett pótlólagos támogatás ismérveit, feltételeit, mennyiségi arányait, s ebben a vonatkozásban utaló rendelkezést sem tartalmaz, másrészt pedig kategorikusan kizárja a pótlólagos támogatás lehetőségét mind a megmaradó, mind az új község t ekintetében akkor is, ha a községegyesítés megszüntetése hiányában az általános feltételek szerint erre lehetősége nyílna." Az alsó tagozatos általános iskolát mint a községalakítás feltételét tartalmazó részt pedig azért kellett hatályon kívül helyezni, m ivel a törvényalkotó szándékától eltérően ott is iskolát építettek, hogy megfeleljenek a községalakítási feltételeknek, ahol ez indokolatlan volt. Látható tehát, hogy némely esetben a túlságosan általános szabályozás, máskor a túl konkrét feltétel szabása miatt szűkül az új község alakítására vonatkozó, törvényben rögzített feltételrendszer. A hatályon kívül helyezett rendelkezések pótlására a területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat kísérletet sem tesz, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a határozata indoklásában megállapítja: a törvényalkotó a feltételek meghatározásában széles körű önállósággal rendelkezik. Úgy vélem azonban, e feltételrendszer kidolgozása jelenleg nemcsak szándék kérdése. Mindaddig kudarcot vallanak kísérleteink az egzakt szabályozásra, amíg átfogó módon át nem tekintjük az önkormányzati szektor feladat- és hatáskörrendszerét, s ezzel összefüggésben nem helyezzük új alapokra finanszírozásukat. Amíg a települések pótlólagos támogatása az önkormányzatok harmadát érinti, tehá t nem tekinthető kivételes helyzetnek, sokkal inkább betudható a normatív támogatás hiányosságának, addig nem indokolt, nem korrekt az ily módon támogatott kör bővülését törvényi eszközzel megakadályozni. Számba kell venni azt is, hogy az önállósági törekv éseknek néha a jelenlegi önkormányzati választási rendszer is gerjesztője. Különösen igaz ez a 10 ezer lakos alatti települések esetén. A kislistás választási rendszer miatt a kisebb lakosságszámú, csatolt településrész képviselőjelöltjének nagyon kis esél ye van arra, hogy bejusson a képviselőtestületbe; választási matematika alapján bizony még a létszámarányos képviseletre sincs meg az esélyük. Ha nincs településrészhez kötődő, ott lakó képviselő, akkor nincs településrészi önkormányzat, tehát következik a szétválás kezdeményezése. Mindezek alapján az elmondottakból kiderül, hogy a törvényjavaslat kapcsán felszínre kerülő ellentmondások nem feltétlen e törvény keretén belül oldhatók fel. Tisztelt Ház! Amire vállalkozhat e területszervezési eljárásró l szóló törvényjavaslat a jelen helyzetben, annak szinte hiánytalanul eleget tesz. A javaslat erényeiről és a szükséges módosításokról az MDF nevében Szászfalvi László képviselőtársam fog szólni. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)
