Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
68 (18.20) A törvény lehetőséget biztosít a települések vitás ügyeiben a bírósághoz fordulásra, illetve a felülvizsgálati lehetőséget i s megnyitja. Ez fontos azért is, mert tudjuk, hogy vannak települések, amelyeknek hosszú évekig nem sikerült megegyezniük, és itt a bírói gyakorlat, illetve a bíróság behozatala ebbe az ügybe fontos dolog, és csak sajnálni tudom a magam részéről, hogy tová bbra sincsenek közigazgatási bíróságok Magyarországon, ahová automatikusan lehetne ezekkel az ügyekkel fordulni. Egy kicsit kétkedve várom az ilyen bírói beavatkozásokat, mert nagyjából mindannyian ismerjük, hogy a megyei bíróságok szakembergárdája nem iga zán ezekre a kérdésekre specializálódott, és így nem egészen megnyugtató, de ez megint nem a törvény, hanem a rendszer problematikája. A konkrét szöveget tekintve: azt javaslom az előterjesztőnek, hogy az 1. § g) pontját hagyja el, ha ekkora az ellenállás ezzel szemben, a rendszer szempontjából nincs jelentősége, és nem nagyon hiszem, hogy a következő időszakban Magyarországon megyék fognak alakulni. Bár lehet, hogy JászNagykunSzolnok megye kettéválik, de ha a régiók felé megyünk, ennek a jelentősége csök kenni fog. Nem igazán illeszkedik bele ez a passzus ebbe a törvénybe, és azt gondolom, fölösleges a konszenzust ezzel megbontani. A települések átcsatolása más megyéhez: erről talán egy kicsit konkrétabban lehetne rendelkezni. Ezen gondolkodunk, hogy milye n módosító javaslatokat fogunk benyújtani. A 14. § kapcsán szeretném azt a valahol már olvasott vagy hallott gondolatot fölemlíteni, hogy elegánsabb lenne, ha településegyesítés esetén a két település polgármestere közösen írná alá a felterjesztést. Nem eg észen logikus, hogy miért a városnak kell, illetve miért a később határozatot hozó település polgármestere írja alá ezt a felterjesztést. Ezek inkább gesztus értékű szabályok, mint lényegi szabályok, de azt hiszem, hogy ezekben az ügyekben a gesztusok is n agyon fontosak. A megyei jogú várossá nyilvánításról már beszéltem, de azt is elmondom mindjárt, hogy nem lesz javaslatunk ennek a passzusnak a megváltoztatására, mert szakmailag nem tudjuk kezelni ezt a kérdést, és amíg az önkormányzati törvény ezt a lehe tőséget fenntartja, valamit kell kezdeni vele. Ami itt, a törvényben található, sajnos, édeskevés. Összefoglalásul még egyszer megismétlem, hogy az SZDSZ módosító javaslatokat fog beterjeszteni ehhez a törvényjavaslathoz. Általánosságban támogatni tudjuk a z előterjesztett javaslatot. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Az MDF képviselőcsoportja részéről két képviselő jelezte felszólalási szándékát a vezérszónoki körben. Elsőként megadom a szót Ném eth Zsolt képviselő úrnak. Tessék! NÉMETH ZSOLT , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1990ben megalkotott önkormányzati törvény nemzetközi összehasonlításban mérve is kiterjedt jogokat adott a települések választópolgára i közösségének ügyei közvetlen vagy választott képviselőik útján történő intézésére, sorsuk alakítására, egyszóval az önkormányzásra. Az akkori, a Magyar Demokrata Fórum által vezetett kereszténykonzervatív kormány, de az ellenzék legfőbb szándéka szerint is a lehetőség nemcsak a tanácsrendszerből örökölt településszerkezet keretei közt adatott meg, hanem széles körben lehetőséget kaptak az egykor közös tanácsi igazgatás alá kényszerített falvak is arra, hogy maguk válasszák meg vezetőiket, települési képv iselőiket, saját polgármestereiket. A korábban önálló települések zömében anyagi joggá vált a különálló közjogi státus visszaszerzése. De az önkormányzati törvény szabályozta azt is, hogy az erőszakos községegyesítések, városhoz csatolások milyen eljárási renddel oldhatók fel. Azok a települések, melyek nem csupán közös tanácsként működtek együtt, hanem nevüket elveszítve, településrészként
