Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WEKLER FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
67 legyenek meghatározva. A jogszabály lehetőleg törvény legyen, és ezt a parlament hagyja jóvá. A közigazgatási mérlegelési jogot minden területszervezési kérdésben a minimálisra lesz célszerű és kell sz orítani éppen azért, hogy politikai szempontok minél kevesebb szerepet játsszanak ebben. A nem parlamenti egyedi döntések kontrollját a kormányon kívüli más hatalmi ág, a köztársasági elnök vagy a bíróság végezze el. Ennek a lehetősége részben megjelenik e bben a törvényben. A parlament hatáskörébe tartozó egyedi területszervezési döntéseknek is legyen normatív törvényi feltételrendszere. Az SZDSZ számára ezen elvek rögzítése után elfogadható nagyon sok minden ebből a törvényjavaslatból. Elfogadható az is, h ogy a községegyesítések, községszétválások, megyékből való ki- vagy becsatolás, átcsatolás négyévente történjen meg. A logika az indoklásban elhangzott, a felvezetésben elhangzott. Azt gondolom, hogy ez szükséges, bár természetesen nem tudja teljes mértékb en kizárni a politikai indíttatású döntéseket, mert egy évvel korábban is lehet politikai okból - a választásokat egy évvel megelőzően - ilyen döntéseket meghozni. De bizonyos értelemben korlátozza a politikai lehetőségeket. Szükséges e törvény megjelenése , mert az alkotmány és az önkormányzati törvény mellé most egy újabb törvényi norma lép be. Viszont az általam felsorolt logikából következően bizonyos értelemben a törvényjavaslat következetlen. Utaltam má r az egyik neuralgikus pontjára, amely a megyei jogú város kérdése. Amikor viszonylag kidolgozott szabályokat találunk ebben a törvényjavaslatban a várossá nyilvánítás szabályaira, viszonylag kidolgozott szabályokat találunk a települések szétválására és e gyesítésére, egy számomra érthetetlen paragrafust találtam a megyei jogú város tekintetében nem a várossá nyilvánításáról, hanem arról, hogy milyen társulási egyezségeket vagy megállapodásokat kell kötnie a megyével. Azt gondolom, hogy ezt érdemes lenne új ragondolni. Érdemes lenne újragondolni, hogy a megyei jogú város kategóriája szükségese az önkormányzati törvényben. Szükségese - senki ne vegye sértésnek , hogy, mondjuk, olyan települések, amelyeket pár évvel ezelőtt még Európa legnagyobb falujának ne veztünk, most megyei jogú városi címért folyamodjanak csak azért, mert agglomerációs település lévén, a lakosság létszáma elérte az 50 ezret, vagy pár százzal meghaladta az 50 ezret. Azt gondolom, hogy ezek nem igazán szakmai jellegű kitételek ebben a törv ényjavaslatban. A várossá nyilvánítás szabályairól már beszéltünk. Az is logikus lépés ebben a törvényjavaslatban, hogy itt nem kell megvárni a négyévenkénti szabályokat. Szeretném felhívni a kormányzat figyelmét arra - ez nincs benne a törvényben , hogy az elmúlt időszakban, a nyolc év alatt nagyjából kialakult az a városi kör, amely lefedi az ország egész területét. Nagyjából a volt járási székhelyekből városok alakultak az elmúlt években, tehát a kistérségek központi húzóereje, húzóvárosa tulajdonképpen létrejött az ország egész területén. Azt gondolom, hogy majd itt is a minőségre érdemes fordítani a figyelmet - és nem a mennyiségre - a további városi számban. Különösen azért, mert egyre kevesebb anyagi előnnyel jár a várossá nyilvánítás, viszont egyre több kötelezettséggel jár. A körzeti ellátó feladatokra gondolok elsősorban, amelyek nem biztos, hogy ma olyan nagyon vonzóvá teszik ma a városi rang vagy a városi cím elérését. Ha sikerül ezeket az elvi kérdéseket tisztáznunk, és - tulajdonképpen ez sem t úl lényegi, de azért fontos kérdés - a várossá nyilvánítás szabályait, a miniszteri közlemény tervezetét a kormány beterjesztette volna, mondjuk, a bizottság elé vagy a parlamenti képviselők számára, akkor egy ellenzéki képviselő inkább mondhatná azt, hogy megbízik a közleményben. Így az ellenzéki oldalról azt kell mondanunk, hogy jó lenne, ha a törvény végszavazása előtt megismerhetnénk ezt a közleményt vagy ezt a közleménytervezetet. Ellenkező esetben talán azt fogjuk javasolni, hogy ez is törvényben kerü ljön szabályozásra, mert azt előtte meg tudjuk ismerni, és láthatjuk. Ha a tervezet azokat a szabályokat rögzíti, és azokat a feltételeket, amelyeket mi is fontosnak tartunk, enélkül is támogatni tudjuk ezt az elképzelést. Még egy hiányosságra vagy olyan t ényre szeretném felhívni a figyelmet, amely megint nem ebben a törvényben kezelhető, de sajnos egy állapot Magyarországon.
